Századok – 1996

Közlemények - Makkai Béla: A magyar kormányzat „Bosniai actio”-ja (1909–1919) II/341

A MAGYAR KORMÁNYZAT „BOSNLAI ACTIO"-JA (1909-1919) 367 gyesület beszámolójában is találhatunk olvasóköri tevékenységre vonatkozó utalásokat, ezen töredék információk alapján azonban a Horvátországban létrejött olvasókör hálózattal nem tehetünk összehasonlítást.25

1 Közművelődési, tájékoztatási és propagandacélokat egyaránt szolgált a Julián-Egyesület „boszniai naptár"-ként emlegetett képes kalendáriuma, (amely 2/3 részben megegyezett a horvátországi, romániai és bukovinai akciókban is térítésmentesen teijesztett kiadványokkal).25

2 A modern tömegtájékoztatás és propaganda még hatékonyabb eszközének, egy magyar nyelvű sajtóorgánumnak a megteremtése — mint fentebb szóltunk róla — erősen foglalkoztatta az Akció vezetését, annál is inkább, mivel a romániai és amerikai akciónak is volt sajtó-ága, s főként, mivel a horvátországi akció keretei között megvalósuló Szlavóniai Magyar Újság oly sikerrel töltötte be tájékoztató, közművelődési és nem utolsó sorban érdekvédelmi szerepét.253

Az elvetélt lapalapítási kísérlet ugyanakkor arról tanúskodik, hogy a Boszniában meglévő kereslet, s a kiadáshoz szükséges fedezet nem volt elégséges egy boszniai magyar lap létrehozásához. Jellemzőnek látszik, hogy a horvátországi százezres magyar szórvány kormánytámogatással a kisebbségi érdekvédelmi szócső szerepét is betöltő újságot kapott, Boszniában a magyar politikai befolyás érvényesítésének eszközéül Thallóczy Lajos német nyelvű újság alapítását látta célravezetőbbnek;25

4

érdekes, hogy végül a magyar kormány beérte a nagyhorvát körökkel rivalizáló ferencesek lapjának (Nasa Misao) pénzügyi támogatásával.255 Stadler érsek politikai ellenfeleinek favorizálása egyébként nem csupán a két ferences püspök rendszeres támogatásában s teológus-jelölteknek szánt ösztöndíjak alapításában mutatkozott meg,256

de a budapesti kormány pénzügyi támogatást nyújtott a mosztári ferences templom felújításához,25

7

s a háború végén egy boszniai ferences tanintézetnek is.258 Itt említjük meg azt is, hogy a horvátországi és egyéb akcióktól eltérően a boszniai magyarsággondozási programnak — a református egyház erre irányuló törekvései ellenére — nem jött létre külön egyházi ága (már nagyságrendi okok miatt sem),25

9

jóllehet az anyanyelvű hitélet gyakorlása a nemzeti identitás megtartásának egyik legfontosabb tényezője volt mindenütt, ahol magyar szórványgondozás folyt. Ez természetesen nem zárta ki azt, hogy a magyar politikai befolyás növelése érdekében a budapesti kormányzat olyan lépéseket tegyen, amelyek egyházi vonalon juttatták érvényre politikai szándékait Bosznia-Hercegovinában. Ide sorolhatjuk a muzulmán vezetőréteg szimpátiájának elnyerésére irányuló törekvéseket, s úgyszintén a politikailag megosztott katolikus klérus magyarbarátnak tartott ferences rendi vezetőinek támogatását. (Végeredményben a Kállay Béni által fémjelzett politikai irányhoz való visszaérésként kell értelmeznünk azt a jelenséget is, hogy Burián Istvánnak az ortodox egyháznak és általában a boszniai szerbségnek tett gesztusaival260

szemben a súlyos érdekellentéteken nagyvonalúan túllépő szerb orientációnak a Boszniai Akcióban kifejezett jelét nem találtuk.26

1

) A Száva két oldalán vezetett akciót az is megkülönbözteti, hogy a vizsgált forrásokban csak elvétve találtunk utalásokat Bosznia-Hercegovinával kapcsola-