Századok – 1996
Közlemények - Makkai Béla: A magyar kormányzat „Bosniai actio”-ja (1909–1919) II/341
360 МАК KAI BÉLA határozták el. E céloknak megfelelően magyar nyelvtanfolyamot, dalárdát és könyvtárat is létrehoztak, melyek fenntartásához a minisztérium anyagi támogatását kérték. Az ügy a miniszterelnökségre került át, ott azonban semmit nem tudtak az egyesületről, s így a Julián-Egyesület kapott megbízást arra, hogy a támogatás indokoltságát illetően a helyszínen tájékozódjék.178 Moravecz Imre 1911 februárjában tett útját követően az alábbiakra derült fény: az egyesület 50 rendes és 30 pártoló taggal rendelkezett, s működését nagy szimpátia kísérte, amit az 5 török és 2-3 szerb polgár tagsága s a nyelvtanfolyamra járók népes száma is bizonyított. Az adományokból berendezett 4 egyesületi teremben élénk társasági élet folyt, s ezt nem zavarta a szarajevói egyesületre oly jellemző torzsalkodás,179 sőt a vállalkozók, tisztviselők, pedagógusok és iparosok, napszámosok mellett a helyőrség tisztjei is külön kérvényezték a hadügyminisztertől, hogy tagként is bekapcsolódhassanak az egyesület munkájába.18 0 Mindezek ismeretében a miniszterelnökség hozzájárult, hogy az egyesület támogatására szánt 200 koronás tételt felvegyék az akció 1911. évi költségvetésébe.18 1 Különösen jó visszhangot keltett Margitai József későbbi jelentése, amelyben ingyenes tánc-, horvát/szerb.nyelv- és vívótanfolyam működéséről, valamint a saját egyesülettel nem rendelkező nációkhoz tartozók lelkes együttműködéséről adott hírt.18 2 Az ábécés- és olvasókönyv kéréseket18 3 hamarosan követte a Julián-iskola alapítására vonatkozó egyesületi kérés, amely — mint fentebb ismertettük — óvodával együtt teljesült az akció keretében.18 4 Ugyancsak szóltunk korábban arról, hogy 1913-ban a mosztári magyarok már polgári iskolai tanfolyam indítására is erőt éreztek magukban, s hasonló meggyőződéstől vezetve Margitai József is támogatólag járt el ügyükben.185 Annak ellenére, hogy a tanfolyam irreális erőltetésével és későbbi kudarcával nehezen kiheverhető presztízsveszteség érte az egyesületet, az eset után kényszernyugdíjazott18 6 iskolafelügyelő védelmében meg kell jegyezzük, hogy a Neretva parti város magyarsága körében olyan lelkesedéssel karolták fel a magyar kultúra ügyét, hogy az a különben reális gondolkodású tanfelügyelőt is összezavarhatta.18 7 Margitai a mosztári egyesülettől aligha elvárható kohéziós erőt vélhette megtapasztalni a munkások és a városi intelligencia békés együtt munkálkodásában, s különösen abban, hogy az egyesület az országosnak nevezett szarajevói társszervezettel ellentétben a vidéken, szétszórtságban élő magyarságot is sikeresen be tudta emelni az egyesületbe.188 Az akcióban veteránnak számító Margitai tévesnek bizonyuló helyzetfelmérése, s annak — előttünk ismeretlen — kihatásai mindenesetre „alapjaiban rázhatták meg a Mosztári Magyar Kultúregyesületet" - mint azt Buzássy Ábel írta egyik jelentésében,189 az egyesületről szóló tudósítások ugyanis ettől kezdődően szinte egycsapásra megszűnnek.19 0 A brckai magyar egyesületnek és olvasókörnek — elegendő adat híján — csak a létezését tudjuk megállapítani,19 1 létrejöttének körülményeiről és működéséről nincsenek ismereteink.
