Századok – 1996

Közlemények - Makkai Béla: A magyar kormányzat „Bosniai actio”-ja (1909–1919) II/341

A MAGYAR KORMÁNYZAT „BOSNLAI ACTIO"-JA (1909-1919) 359 anyaországi továbbtanulásnak azonban számos akadálya volt; csak kettőt említve ezek közül: a Julián-Egyesület boszniai ösztöndíj-akciója — a horvátországival ellentétben — kifejezetten délszláv muzulmán és ferences növendékek továbbtanulását szolgálta, az egyesület szerény bevételei pedig alig fedezték az éves kiadásokat; nem csoda hát, hogy Feichtinger éppen a továbbtanulni vágyó ifjak támogatására hivatkozva kérte a miniszterelnökségi szubvenció növelését.16

2

A támogatás összege azonban mindvégig változatlan maradt.16

3

Igaz ugyan, hogy a Polgári Társaskör támogatására szánt összeget 1914-ben az időközben 7 tantermesre bővült elemi iskola megnövekedett lakbérköltségeire utalták,16

4

s ugyanez évben egy 1000 К értékű könyvadománnyal is gazdagabb lett az egyesület.165 Pénzügyi keretei azonban ösztöndíjasok támogatását nem tették lehetővé. Az 1914. évi közgyűlésen a vezető posztokon jelentős személycserékre került sor: nyilvánvalóan a magyarellenes hecckampány hatására távozott a főtitkári székből Balassa György, s valószínűsíthető, hogy felsőbb nyomásra köszönt le a kulturális szakosztály vezetője, dr. Milassin Lóránd is,166

(akinek ügybuzgalmát kollégái elismerésre méltónak,16

7

az akció vezetői viszont ártalmasnak ítélték.16

8

) Fischer József javaslatára a plénum elhatározásra jutott a Magyar Ház (vagy Magyar Otthon) eredeti társasági és kulturális funkciójának visszaállításáról. (Miután a terjeszkedő iskola teljesen kiszorította az „iskolafenntartót" saját bérleményéből, küldöttség ment Budapestre, hogy a krónikus helyhiányon központi támogatással lehessenek úrrá; így sikerült a fent említett 600 koronás támogatást elnyerni, amelynek révén új bérhelyiségekhez jutott az egyesület.) Moravecz Imre főtitkári beszámolójában szó esett még az iskolák örvendetes gyarapodásáról és a gimnáziumi tanfolyam reáliskolai tagozatának beindításáról, (valamint a Julián-Egyesület éléről távozott Klebelsberg emlékének megörökítéséről is).16

9 A közgyűlés a háború folyamán 2 esztendeig nem ült össze.17

0

Az 1916 június 27-ig eltelt időben a főtitkári poszton gyors egymásutánban váltották egymást a tisztségviselők. Moravecz Imre, (aki 1913-tól a Julián-Egyesület tanfelügyelői tisztét is ellátta az annektált tartományokban17

1

) hamarosan leköszönt tisztéről, majd a szakmai ranglétrán gyorsan emelkedő Benisch Arthur helyére Csáki István tanító lépett.172

A választmányi tagok közül többen katonai behívót kaptak, a taglétszám azonban 18 kilépő mellett újabb 12 %-kal növekedett (feltehetőleg az odavezényelt katonák jóvoltából is), és csaknem elérte a 200 főt.173 Az egyesület tevékenységére a háborús világban a humanitárius és karitatív jellegű munka vált jellemzővé. (Gyűjtést rendeztek többek között a bolgár vöröskereszt támogatására, a mostoha viszonyok között lerongyolódott gyermekeket pedig rendszeres ruhasegélyben részesítették,17

4

de a katonai kórház magyar sebesültjeit is ellátták napilapokkal és könyvekkel.17

5

) A hercegovinai magyarok társadalmi szervezkedéséről az akció iratanyagában igen kevés dokumentum található, így az 1910. november 12-én megalakult Mosztári Magyar Kultúregyesületről17

6

csak vázlatos képet rajzolhatunk. Az újkeletű szervezetről elsőként a kereskedelmi miniszterhez intézett levelükben olvashatunk,17

7

amelyből az derül ki, hogy az egyesület megalakítását — a szarajevói társszervezethez hasonlóan — a helybéli magyarok között előrehaladott asszimilációra tekintettel, a kulturális és nemzeti értékek védelmében