Századok – 1996

Történeti irodalom - Lengyel Zsolt K.: Auf der Suche nach dem Kompromiss. Ursprünge und Gestalten des frühen Transsilvanismus 1918–1928. (Ism.: Tilkovszky Loránt) I/197

197 TÖRTÉNETI IRODALOM román Keresztény Nemzeti Védszövetséggel, s a román nemzetiszocialistákkal, antiszemitákkal együtt követelte „a zsidókérdés megoldását". Az ez évben esedékessé vált evangélikus püspökválasztásnál megkísérelte a meggyőződéses náci Wilhelm Staedel győzelemre juttatását, (de ennek csak 1940-ben jött el az ideje). Míg el-elakadva, hosszasan folytak az előkészületek a 14 év után újból összehívandó Szász Nemzetgyűlésre, az ötödik Sachsentag-ra, saját tervezetével igyekezett — nem sikertelenül — befolyásolni az új népprogram kialakítását. Közben egy Medgyesen tartott nagygyűlésen demonstrálta erejét, amelyet az 1921-ben alapított erdélyi szász ifjúsági mozgalomból kinőtt, újabban az Önsegély-mozgalomhoz csatlakozott, Waldemar Gust féle náci szellemű munkatáboros legénység (Selbsthilfe-Arbeitsmannschaft = SAM) nagyban növelt. A nemzetiszocializmus időközben bekövetkezett németországi győzelme jelentős mértékben éreztette hatását az 1933 októberében megtartott Sachsentag-ra; az erdélyi szász nemzetiszocialisták a hírhedt Horst-Wesseldalt énekelték, és felemelt karral vonultak el vezérük, Fritz Fabritius előtt. Harald Roth fentebb ismertetett könyve a levéltári források mellett a korabeli erdélyi sajtóból is bőven és igen érdemlegesen merít, amelynek gazdag gyűjteményét a nagyszebeni Brukenthal múzeum könyvtárában tanulmányozhatta. Az erdélyi szászság két világháború közti szervezeteinek, illetve a körükben támadt mozgalmaknak ssgtóorgánumait a szerző mindig behatóan jellemzi, legfontosabb polémiáikat figyelemmel kíséri, hatásukat leméri. Ez is sokban növeli a munka értékét, amely függelékben válogatott dokumentumokat is közöl. Tilkovszky Lóránt Zsolt K. Lengyel AUF DER SUCHE NACH DEM KOMPROMISS. URSPRÜNGE UND GESTALTEN DES FRÜHEN TRANSSILVANISMUS 1918-1928. Studia Hungarica 41. Ungarisches Institut, München, 1993. 470 1. A KOMPROMISSZUM NYOMÁBAN A KORAI TRANSZILVÁNIZMUS (1918-1928) EREDETE ÉS ALAKJAI Aki nem éri be a Magyar Történelmi Fogalomtár — (szerkesztette: Bán Péter. Budapest, 1989) — szükségképpen szűkszavú „transzilvánizmus" címszavával, hanem monografikus feldolgozásban szeretne alaposan megismerkedni e több évszázados múltú szellemiségnek, politikai-ideológiai jelenségnek legalább a számunkra különösen fontos 1918 utáni modern történetével, az ma már nemcsak Pomogáts Béla irodalomtörténeti megközelítésű könyvecskéjére (A transzilvánizmus. Az Erdélyi Helikon ideológiája. Budapest, 1983.) támaszkodhat, hanem egy olyan impozáns történeti munkára is, amely az új, modern transzilvánizmus 1940-ig tartó szakaszának 1918-1928 közti korai éveit vizsgálja, a korabeli magyar, román, szász publicisztika úgyszólván teljességig széles bázisán, levéltári akták és nagy történeti értékű, eddig ismeretlen irathagyatékok kiaknázásával, a korra és a problematikára vonatkozó szakirodalom kitűnő ismeretével. Meggyőzően mutatja ki a szerző az erdélyi magyarság transzilvanizmusának ekkori lényegét: megtalálni annak módját, hogy a magyar nemzettesttől elszakítva, román uralom alatt kisebbségi sorsra jutva, és elnemzetlenítő törekvéseknek kitéve, megőrizhesse mégis magyarságát. Az foglalkoztatta, hogyan találja meg helyét az Erdélyt bekebelezett nagy-román államban, hogyan alakítsa viszonyát az Erdélyben együttélő más népekkel, a szász kisebbséggel, az uralkodó nemzet részévé vált, de az ó-romániai befolyás, bukaresti központosítás miatt sokban elégedetlen erdélyi románsággal. Azt fontolgatta, milyenek legyenek kapcsolatai Magyarországgal, amelynek revíziós politikája óvatosságra int és tartózkodó magatartást javall; ezzel szemben hogyan lehetne európai dimenziókba helyezni kisebbségvédelmi, önvédelmi törekvéseit, harcait. Nem volt összeférhetetlen, destruktív-elem, hanem kompromisszumot kereső, a nemzetiségi jogai biztosítása fejében megegyezésre törekvő. A számára oly megrázó fordulat utáni első években persze erősen foglalkoztatták még a legkülönfélébb elképzelések, így Erdély önálló államisága nemzetközi garancia mellett, hídszerepben Magyarország és Románia között, esetleg perszonálunióban a német származású román király jogara alatt; autonóm Erdély a belső szerkezetében föderalizálandó Románián belül, ha már nem