Századok – 1996
Tanulmányok - Molnár András: Az egyesületek szerepe Batthyány Lajos politikai pályafutásában (1840–1847) I/3
BATTHYÁNY LAJOS ÉS AZ EGYESÜLETEK (1840-1847) 15 1843-ban például a takarmánynövények, répa és burgonya biztosítási díja 0,5%, a gabonafélék, kukorica, valamint az olajos és hüvelyes termények díja 2%, a konyhakerti növények, gyümölcsök, len és kender biztosítása 3%, míg a szőlő, dohány, komló, s „minden kereskedési termesztmények" biztosítási díja 5% volt.33 Batthyány jó példával kívánt elöl járni, és „ikervári uradalma tisztségének meghagyá, hogy ottani vetését (30 710 ezüst frt értékűt) azon honi jégkármentő egyesületnél, melynél őméltósága elnöke, biztosíttassa". Az ügynökhálózat kiépítése azonban lassabban haladt, mint Batthyányék gondolták, így amikor Batthyány gazdatisztje Szombathelyre ment a termést biztosítani, az első útjába kerülő ügynökkel biztosítást kötött, amiből jókora botrány kerekedett, mert kiderült, hogy az ügynök egy külföldi biztosító alkalmazottja volt, és Batthyány gazdatisztjét félrevezette. Ilyen körülmények között — az erős és rafinált konkurenciával szemben — nem számíthattak látványos sikerre Batthyányék. Mind az egyesület éves közgyűlésein, mind pedig a „kormányzó" választmányi üléseken — amennyiben Pesten volt — Batthyány látta el az elnöki teendőket. О hívta össze az üléseket, tagokat toborzott, és képviselte az egyesület érdekeit. Az első igazán sikeres évet 1845-ben zárta az egyesület; míg 1843-ban 26 és 1844-ben 41 alkalommal fizettek kártérítést, 1845-ben már 179 jégkár megtérítésére vállalkozhattak. Ebben az évben maga Batthyány is két alkalommal részesült a kártalanításból.34 1844 a nagy egyesületalapítások éve volt. Ekkor jött létre a legnagyobb szabásúnak ígérkező vállalkozás; a Magyar Kereskedelmi Társaság is. A társaság szülőatyja, a később szélhámosnak bizonyuló Szabó Pál kereskedő még 1842-ben vetette fel az önálló magyar külkereskedelem létrejöttének támogatására hivatott Kereskedelmi Társaság eszméjét. Szabó értett az ellenzék nyelvén, és magasztos tervének sikerült megnyernie Kossuthot, aki teljes mellszélességgel az ügy mellé állt. Kettejük sajtópropagandája elkápráztatta a külkereskedelmi tapasztalatokkal nem igazán rendelkező, „amatőr" közgazdász mágnásokat, így Batthyány Lajost is. Amikor 1843 júniusának végén a Kereskedelmi Társaság alapítói egy bizottságot választottak Szabó terveinek és a társaság programjának megvizsgálására, Batthyány szintén tagja lett e bizottságnak. A társaság 1843. július 9-én tartotta alakuló ülését, és Vay Ábrahám grófot választották elnökké, miután Batthyány — Kossuth legnagyobb sajnálatára — elhárította magától az elnökséget, bár a társaság céljait helyeselte, amit azzal is bizonyított, hogy 20 000 ttnyi részvény jegyzésére kötelezte el magát.3 5 Az alapítók naivitását jellemzi, hogy csak Blackwell, a bécsi angol nagykövet ügynöke kezdett gyanakodni Szabó Pálra, amikor az nemcsak harmincezerrel túllicitálta Batthyány felajánlását, hanem adott volna még többet, há Batthyány megduplázza az ajánlatát. Batthyány azonban nem annyira Szabót, mint inkább Kossuthot látta a Társaság mögött, és vele együttműködve fáradozott a részvényesek toborzásán. Jórészt Batthyány érdeme, hogy a mintegy 138 000 ttnyi alaptőkével induló vállalkozás részvényesei 1843 végéig már közel félmillió forintnyi összeget írtak alá. A Magyar Kereskedelmi Társaság nyilvános, hivatalos alakuló közgyűlésére 1844. május 5-én került sor Pozsonyban, az alsótábla üléstermében. Az alapítók előtte este Batthyány szállásán tanácskoztak, és Batthyány Széchenyit is megkísérelte rábírni a csatlakozásra. Amikor másnap Batthyányt a társaság elnökévé választották, Batthyány Kossuth
