Századok – 1996

Tanulmányok - Molnár András: Az egyesületek szerepe Batthyány Lajos politikai pályafutásában (1840–1847) I/3

14 MOLNÁR ANDRÁS kijelentésénél, miszerint egyrészről, mert az országgyűlés távol fogja tartóztatni Pestről, másrészről mert hazánk political terén most oly teendőket vállalt el, mik közvetlen működését veendik igénybe; ennélfogva az egyesületünknél az elnökséget űgy nem vezetheti, mint eddig, t. i. a választmányi ülésekben jelen legyen, expeditiókban részt vegyen, s az intézkedések fonalát mind ő tartsa kezében. A hivatalviselésben megszokott erélyességét tehát nélkülözni kényszerülendünk. Azonban engedve abbeli előterjesztésünknek, hogy egyesületünknek elnöke, tehát legfőbb képviselője levén, ő az országgyűlésen mind egyesületünknek, mind iparos ügyeinknek javára diszletésére kiválólag jelentékeny befolyással lehetend, kérésünknek abban engedett, hogy az elnökséget megtartja, de óhajtja, hogy egy alelnök választassák melléje, ki teljesítvén az elnöki teendőket, ő magát dispensáltnak tekinthesse".3

2 Hivatalosan Batthyány maradt tehát az Iparegyesület elnöke (sőt a három év leteltével, 1848-ban is újraválasztották), ez azonban most már alig volt több egy tiszteletbeli címnél, és csupán néhány, alkalomszerű protokolláris feladatot jelentett Batthyány számára. Időközben, még 1843/44-ben más társadalmi egyesületek is elnökké vagy igazgatóválasztmányi taggá választották Batthyányi Ezekre a szerepekre Batthyány már tudatosan vállalkozott, és az sem lehet véletlen, hogy valamennyi ilyen egyesület születésekor ott bábáskodott Kossuth, a fáradhatatlan ellenzéki agitátor. Az Iparegyesület utáni első ilyen, Batthyány és Kossuth közreműködésével megalapított társaság a „Jégverés ellen kölcsönösen biztosító magyar egyesület" volt. A magyar biztosítási piacot addig teljes egészében az osztrák és olasz biztosítók uralták, az ő hirdetéseikkel voltak tele nap mint nap a hírlapok, így a Pesti Hírlap is. Azért tehát, hogy a biztosítások haszna ne külföldre vándoroljon, és ellenőrizni tudják a biztosító tevékenységét, egy újabb — zömében hazai érdekeltségű — biztosítótársaság szervezésébe kezdtek. Weisz Bernát pesti kereskedő ötlete és tervei nyomán Batthyányék egy előkészítő gyűlést tartottak, ahol megállapodtak a biztosítási alapelvekben, és Batthyány elnökletével (valamint Kossuth részvételével) egy bizottságot hoztak létre az alapszabályok kidolgozására. Az egyesület alakuló ülését 1843. február 5-én tartották Pesten. Az alapítók közgyűlése Weisz Bernát igazgatósága mellett egy 18 tagú „egyesületi kormányt" alakított, Batthyány Lajost pedig az egyesület elnökévé választották. Az ekkor elfogadott alapszabályok szerint a „Jégverés ellen kölcsönösen biztosító magyar egyesület mezei gazdák által alakíttatik, kik hozzávetőleg remélhető termésüket egészen vagy részben biztosítás végett bevallják" és a várható termés mennyiségének arányában (fajtánként eltérő összegben) a biztosítási díjakat befizetik. „Minden károk, melyek a biztosított termésben jégvihar által, szélvész közt vagy anélkül, bármiként okoztatnak", olyan arányban téríttetnek meg, „amennyiben a jégverés által a termés mennyiségében megkevesedett". A kölcsönösség azt jelentette, hogy az egyesületben „mindenki biztosított és biztosító egyszersmind. Az első minőségben, kár esetére, igényt tarthat annak megtérítéséhez [...], mint biztosító pedig mmdjárt a biztosítási bevallás benyújtásakor előre díjt fizetni köteles, mellyel ki-ki az előforduló károk pótlásához járul, s mely az egész társaság tulajdona". Az egyesület vezetősége évente határozta meg díjtételeket, így