Századok – 1996

Tanulmányok - Molnár András: Az egyesületek szerepe Batthyány Lajos politikai pályafutásában (1840–1847) I/3

BATTHYÁNY LAJOS ÉS AZ EGYESÜLETEK (1840-1847) 13 után az iparműtár alapítását átvállalni, mégpedig olyan módon, „miszerint az a tervezet értelmében legyen ugyan az Iparegyesületnek egy institutiója, minő például a mesterinas iskola, de az iparegyesülettől semmi solidaris kapcsolaton semmi ügyviteli befolyást ne kívánjon, sőt mind financiális mind ügyviteli tekintetben az Iparegyesülettől különválasztassék, s magok az alapítók által igazgattassék". Ezt a jelenlévők elfogadták, az iparegyesületi közgyűlés feloszlott, és átalakult iparműtári alapító közgyűléssé, majd a közgyűlés Batthyány elnökletével hozzáfogott az alapszabályok tárgyalásához és az ügyvitel megszervezéséhez.30 A harmadik, Batthyány által 1846. augusztus 11-én megnyitott iparműkiállításon a gróf saját termékeivel is részt vett; ikervári uradalmából cukrot és selymet küldött. A Kossuthtal közösen tartott díjkiosztás alkalmával Batthyány maga is átvehetett egy „nagy ezüst emlékérmet" az ikervári „selymészete" számára. Kiállították itt Batthyány életnagyságú arcképét is, amelyet az Iparegyesület kérésére Barabás Miklós készített el. „Gyönyörű és talált festés, mely meghatólag tükrözi amaz öntudatos elhatározottságot, mely Méltóságod jelszavában oly hatályosan szavakban van kifejezve" - írta Batthyánynak az egyesület választmánya, miután a művésztől a (később elkallódott) festményt átvette.3

1 1846-tól kezdődően azonban Batthyánynak egyre kevesebb ideje és energiája maradt egyesületi feladatainak ellátására. Figyelmét mindinkább az ellenzék egységes, országos párttá szervezése, és az ellenzéki program kidolgozása kötötte le. Amikor 1847 nyarán nagyszabású követválasztási előkészületekbe fogott az ellenzék, Batthyány levelet intézett az Iparegyesület választmányához: Miután az országgyűlés idején „e fővárostól huzamosb ideig leendek távol — írta — de mivel a már is oly szép sikert felmutatott iparegyesületnek folytonosan növekedő foglalatossági, s az ezek iránti intézkedések az iparegyesület elnökének hosszabb időrei távoztát meg nem engedve, annak majdhogy szakadatlan ittlétét okvetlen igényelnék, tekintve e kívántatóságnak meg nem felelhető helyzetemet, nehogy ezáltal a hazánkban úgy is oly parlagul gyámolt, s az újabb koreszmék hatályos befolyása okozta minden művelt nemzeteknél annyira felkarolt iparnak kárával az egyesület hatása, mely socialis téren mindent megtéve, korlátolt erejéhez képest közösen elismert oly szép sikert eszközlött, csökkenjék, tisztemnek érzem a tisztelt közgyűlés bizalmából eddig viselt ebbéli elnökségről lemondani". Az egyesület 1847. augusztus 25-i választmányi ülése egy küldöttséget menesztett Batthyányhoz, annak a Kossuthnak a vezetésével, akit néhány nappal korábban éppen Batthyány javaslatára jelölt Pest megye követévé az ellenzék. Kossuth — miután 1844-ben megfosztották a Pesti Hírlap szerkesztésétől — az egyesületi mozgalom szervezése terén kárpótolta magát. Az Iparegyesületben — és más közösen vezetett egyesületekben — végzett munka során Batthyány személyesen is meggyőződhetett Kossuth emberfeletti munkabírásáról és páratlan szervezőkészségéről. Miután Kossuth kulcsszerepet kapott az ellenzék országos összefogásában, és az ellenzéki program kidolgozásában is, nem csekély tekintélyre tehetett szert Batthyány szemében. Ilyenformán Kossuthnak sikerült elérnie, hogy Batthyány — jóllehet az elnöki teendők érdemi részét az alelnöknek adta át — mégis megmaradt az egyesület élén. A Batthyánynál járt küldöttség jelentése így számolt be minderről: Batthyány „továbbra is megmaradt abbeli