Századok – 1996

Beszámoló - Beszámoló a Dél-Dunántúli Történészek 10. jubileumi nyári táboráról (Fleisz János) I/169

BESZÁMOLÓ BESZÁMOLÓ a Dél-Dunántúli Történészek 10. jubileumi nyári táboráról A Magyar Történelmi Társulat Dél-Dunántúli Csoportja szervezésében 1995 július 28. és augusztus 3-a között „Kötődések és szakítások (A Kárpát-medence népei együttélésének kérdései)" címmel rendezték meg Balatonfenyvesen a történészek 10. nyári táborát. A programot támogatta többek között a Pro Renovanda Cultura Hungáriáé Alapítvány, a Soros Alapítvány kolozsvári Irodája, a Magyar Történelmi Társulat Országos Elnöksége és az MTA Történettudományi Intézete. A Magyar Történelmi Társulat Dél-Dunántúli Csoportja 1986 óta rendezi meg egyhetes nyári táborát, amelyen 1987-től már az ország minden tkjáról, 1990-től pedig a határokon túlról is jelentős számban vettek részt szakemberek. A program 1990 óta tematikus. így abban az évben a személyiség történeti szerepe, 1991-ben a társadalmak önszerveződése, 1992-ben a hadtörténet, 1993-ban az életmód és társadalom, 1994-ben pedig a kultúrpolitika volt a központi téma. A szakmai színvonal garanciája volt, hogy a szervezők igyekeztek mindig az adott témakörök legjobb szakembereit felkérni előadónak. Ennek köszönhetően a táborok fontos szerepet játszottak az új tárgyilagos történeti értékelések megismertetésében, a történelemtanárok és általuk a tanítványok ezrei történelemszemléletének alakításában. Az előadásokat követő hozzászólások, kérdések és viták, valamint az előadók részvételével baráti légkörben zajló esti beszélgetések a szúk szakmai kereteken túl kiterjedtek a történettudomány és a politika, illetve a társadalom viszonyára, az oktatás és kutatás alapvető kérdéseire. 1992-től a tevékenység kiegészült azzal, hogy Erdélyben az ottani kollégák nagyon színvonalas szabadegyetemeket szerveztek a magyarországi történészek számára (1992: Nagyenyed, 1993: Székelyudvarhely, 1994: Gyergyószentmiklós). Valószínűleg az utóbbi rendezvények hatásának is tulajdonítható az ez évi téma kiválasztása A már évek óta összeszokott szervezői gárda — amelyből Vonyó József muzeológus (Pécs), Bősze Sándor levéltáros (Kaposvár), Fülöp Miklós egyetemi adjunktus (Pécs), Halász Imre főiskolai igazgatóhelyettes (Zalaegerszeg), Györffy Árpád újságíró (Nagyvázsony), Szakái Gyula szerkesztő (Győr) és Maximné dr. Milter Anna gazdasági titkár nevét emeljük ki — fő célkitűzése az volt, hogy elősegítsék a nézetek tisztázását és közelítését a szomszédos országokbeli és a magyarországi történészek párhuzamos előadásai és vitái révén, valamint, hogy lehetőséget adjanak a hallgatóságnak arra, hogy megismerhessék más országok történészeinek álláspontját az adott kérdésben, illetve hogy együttműködés alakulhasson ki egyes szakmai kérdésekben. A tematikában szereplő kérdéskörök legjobb magyarországi szakértői mellett néhány környező ország (Románia, Szlovákia) „anyanemzet"-beli és magyar nemzetiségű történészeit kérték fel. Magyarországról 90, Romániából 29 (ebből 7 román nemzetiségű), Szlovákiából 10 (1 szlovák nemzetiségű), Kárpátaljáról (Ukrajna) kettő míg Jugoszláviából egy résztvevő érkezett a tanácskozásra