Századok – 1996

Figyelő - Pető Andrea – Sasa Pintar – Roman Vogrinc – Bosko Spasojevic: Új történelmi folyóiratok a volt-Jugoszláviában I/163

FIGYELŐ 167 Társadalomtudományi Évkönyv (Belgrád) Különösen Délkelet-Európára és a Balkánra igaz, hogy szinte mindegy, hogy a társadalmi vagy a kulturális élet melyik részét vizsgáljuk, a kontinuitás, folytonosság kérdése mindig jelen van, hiszen az emberi tevékenység minden területén számtalan példát hozott arra, hogy a különböző projekteket ugyan gondosan tervezték, el is indították, de véglegesen soha nem fejezték be. Mikor 1994 augusztusában a Társadalomtudományi Évkönyv megjelent a Belgrádi Egyetem Bölcsészettudományi Karának kiadásában, sokan tűnődtek azon, hogy figyelembe véve a jelenlegi körülményeket, vajon ez a kezdeményezés túljut-e valaha az első számon. E cikk írásakor, a Társadalomtudományi Évkönyv megjelenésének első évfordulóján, néhány nappal a második kötet megjelenése előtt, a kételyek eloszolni látszanak. Az Évkönyv impresszuma szerint a kiadó a Belgrádi Egyetem Bölcsészettudományi Karának Legújabb kor történeti tanszéke. Ez meglehetősen félrevezető, hiszen a kötet egy maroknyi fiatal történész munkája, főleg adjunktusok és tanársegédek, de vannak köztük diákok is, akik mind a tanszéket vezető Andrej Mitrovic vezetésével dolgoznak. Azt is mondhatjuk, hogy az Évkönyv a fiatal történészeknek a társadalomtörténet problémáiról együtt gondolkodásának nyomtatásban megjelent csúcspontja, mely azokat az eredményeket közli, melyeket először a többé-kevésbé informális négy éve tartó, mára már intézményesülő szerdai tanszéki ülések során mutattak be, vitattak meg. Ezeken a szemináriumokon született meg az Évkönyv gondolata és a Soros Alapítvány támogatásával valósult meg. A Társadalomtudományi Évkönyv körül gyülekező tudósok kiindulópontja, hogy az évenként három számmal jelentkező kiadvány a szerb civil társadalom történetét dolgozná fel a 19-20. században, elsősorban a közös balkáni történeti és társadalmi szempontból, de nem mellőzve az európai fejleményeket sem. Ennek alapján feltételezhető lenne, hogy a Társadalomtudományi Évkönyv kutatási kerete akár szűknek is bizonyulhat, hiszen csak Szerbiára és a Balkánra koncentrál. A szerkesztőség azonban nyitva hagyta a lehetőséget a tágabb kutatás számára. Ragaszkodtak ahhoz, hogy azon történészek módszertani megközelítése, akik csatlakozni kívánnak a körhöz, intenzív komparatív megközelítés legyen, amit elméleti elképzelésekre kell alapozniuk, bizonyos szintézist kell elérni. E történészek másik elképzelése az volt, hogy el kell kerülni az egyes történetírási iskolák nagyon is meghatározó és korlátozó befolyását, valamint hogy ne kerüljenek a tiszta eklekticizmus csapdájába sem. Ezen tudományos törekvések következménye a különböző elméletek, elképzelések, és nézőpontok keveredése, amit a különböző jelenségek és kérdések kutatása kapcsol össze. Összefoglalóan — Mitrovic profeszszor szavaival — „a történelem teljességét" akarják rekonstruálni. Ezeknek az alapvető kívánalmaknak megfelelően a Társadalomtudományi Évkönyv eddig megjelent három számának (egyenként 105 oldal terjedelemben) meglehetősen állandó a szerkezete: öt tematikai egységben mutatja be a különböző kutatási eredményeket. Az Évkönyv többé-kevésbé hagyományos szerkezete (Tanulmányok, Elméleti tanulmányok, Elmélet, Módszertan, Történelem és történetírás, Hagyomány, Elméletekről és könyvekről) lehetővé teszi a sokoldalú bemutatását mindazoknak az elképzeléseknek és kutatásoknak, melyek nem köz-