Századok – 1996

Figyelő - Pető Andrea – Sasa Pintar – Roman Vogrinc – Bosko Spasojevic: Új történelmi folyóiratok a volt-Jugoszláviában I/163

FIGYELŐ 165 zőkönyv fontos történeti forrás a kisközösségek etnikai kapcsolataira is. Ez a megközelítés megfelelő lehetőségeket rejt a mai átpolitizált szlovén társadalom problémáira. A kérdések, mint hogy az emberek miért a titóista partizánokhoz vagy ellenfeleikhez a Fehér Gárdához csatlakoztak a második világháború idején, hogy a kommunisták önként vettek-e részt a betolakodók elleni harcban, éppen úgy, mint a kommunista forradalomban, vagy hogy a szlovén quisling-jelenség vajon csak a kommunisták többségének köszönhető-e a partizánok között stb., megválaszolhatók egyéni okokkal, törekvésekkel, félelmekkel, ha ismerjük azokat, így a szlovén történészek feladata megtalálni a válaszokat a tragikus szlovén történelem kérdéseire. A mindennapi élet triviálisnak ható témáit bemutató lap nemcsak érdekes és vonzó a széles olvasóközönség számára, hanem a történészek számára is lehetőséget nyújt a részletek jobb megértésére. A Történelem Mindenkinek szellemében tehát, a történelmet olyanoknak kell írnia, akiknek fő vezérlő elve, ahogy a lap alcíme is mondja: „Mindenki a Történelemért!" Otium - A Mindennapi Élet Történelmének Lapja (Zágráb) A zágrábi egyetem fiatal történészeinek egy csoportja 1992 tavaszán Történeti Társulatot hozott létre abból a célból, hogy megvitassák és felhasználják a nyugat-európai történettudománynak az elmúlt két évtizedben kialakult újabb megközelítéseit és módszereit. Mindemellett célul tűzték ki, hogy alternatív módon közelítve a történettudományhoz, olyan témákra koncentrálnak, melyeket mindezideig a horvát történelemtudomány elhanyagolt. Neven Budák, a Zágrábi Egyetem Koraújkori Horvát Történelem tanára és munkatársai a mindennapi élet történelmét tekintik annak a területnek, mely a modern társadalom igényeit a legjobban kielégíti. A társaság munkájának kézzelfogható jele a lap, melyet ugyanazzal a névvel indítottak útjára 1992-ben, mint a társaságot: Otium. Az első szám három cikket tartalmaz, mely az erkölcs kérdéseivel foglalkozik a horvát társadalomban a kora középkortól a 20. század elejéig. Zdenka Janekovic-Römer, a Zágrábi Történelem tanszék munkatársa, a középkori dalmáciai családi élet kutatója cikkében: Post tertiam campanam: a dubrovniki éjszakai élet a középkorban, bemutatja a dubrovnikiak életmódját és mentalitását. A cikk bírósági anyagokra épül (libri maleficiorum), bírósági vallomásokra, melyekből erőszak és zűrzavar képe rajzolódik ki, mely éppen ellentétes a reneszánsz Dubrovnikről eddig alkotott idilli képpel, miszerint itt az élet a művészek és művészetek alá volt rendelve. Janekovic-Römer esszéjében éppen az élet sötét oldalát mutatja be abból a célból, hogy megértsük az emberek érzelmeit, érzéseit, vágyait, melyek néhányszor bűn felé taszították őket. Timur Krizák Juraj Habdelicről, a 18. században élt jezsuitáról írt, bemutatva társadalmi környezetét a barokk idején. A szerző összehasonlítja Habdelic filozófiai és politikai elképzeléseit a korabeli európai kortársakéval, melyből egy egységes katolikus-barokk kultúra képe bontakozik ki Európa-szerte. Maiden Domazet, az első szám harmadik cikkének szerzője, az Adriai tenger mellett fekvő kis falu, Donji Kasteli lakosainak erkölcseit mutatja be. A második számot gazdasági nehézségek miatt 1994-ben adták ki és elsősorban a mindennapi élet kutatásának metodológiai problémáira koncentrál. A szám