Századok – 1996

Tanulmányok - Molnár András: Az egyesületek szerepe Batthyány Lajos politikai pályafutásában (1840–1847) I/3

12 MOLNÁR ANDRÁS ezért Batthyány másnap, november 11-én megismételte indítványát: „Ezen egyesületet, mely az iparnak előmozdítását tűzte ki céljául, és semmi poüticai dolgokba nem elegyedik, melyet ő es. kir. Fensége magas pártfogás alá venni méltóztatott, és melynek a méltóságos főrendek közül pártfogói és választottsági tagjai vannak - a méltóságos főrendi táblának figyelmébe és oltalmába vagyok bátor ajánlani, és kérem, hogy a tekintetes karok és rendek javaslatához járulni méltóztassanak." Hiába támogatta azonban a főrendi ellenzék több tagja is (így pl. Teleki László) Batthyány indítványát, a többség a konzervatívok álláspontját helyeselte, amely szerint túl későn érkezett a törvényjavaslat a felsőtáblára, már nincs idő az ügyhöz méltó érdemi vitára, így azt a következő országgyűlésre kell halasztani. „Többet nem vártam méltóságtoktól. — szólalt fel ismét Batthyány — De mi azt illeti, hogy későn küldetett ezen tárgy hozzánk, azt kell megjegyeznem, hogy az már régen küldetett át, de föl nem vétetett. Mert méltóságtok azon indok mögé, hogy késő, bújnak, - jól tudom azonban, hogy méltóságtoktól akkor is, ha előbb került volna szőnyegre ezen tárgy, nem vártam volna jobb határozatot jól tudva levő okoknál fogva; de annyit mégis reménylettem, hogy a méltóságos főrendek részéről legalább azok, kik az iparegyletnek választottsági tagjai, ezen egyletnek érdekét némileg pártfogolni fogják." A konzervatívok továbbra is ellenezték a kérdés tárgyalását, többek között arra hivatkozva, hogy az alapszabályok ismerete nélkül nincs értelme a törvényjavaslaton vitázni. Erre reagált röviden Batthyány, még mielőtt a nádor bejelentette volna a többségi határozatot, amely szerint nem tűzik napirendre az Iparegyesületről szóló törvényjavaslatot: „E méltóságos főrendi táblának több tagjai — mennyire tudom -— részvényesei ezen egyesületnek; ha tehát a részvényesek az alapszabályokat nem ismerik, akkor azt hozom ki, hogy azon méltóságos uraknak nem kevésbé gyönge fogalmuk van az egyesületről, mint gyönge rokonszenvök azon egyesület iránt, melynek csak álbarát^i."27 Jóllehet a konzervatív többségű főrendi tábla nem csupán közömbösségből hárította el magától a Kossuth nevével fémjelzett Iparegyesület támogatását, a liberális ellenzéket érő sorozatos kudarcok után Batthyány mégsem keseredett el. Amikor 1844 novemberében visszaköltözött Pestre, ismét személyesen vette a kezébe az egyesületi mozgalom szervezését. 1844. november 22-től 1845. február 28-ig ő elnökölt az Iparegyesület valamennyi igazgatóválasztmányi ülésén. Ezután féléves szünet következett, mert Batthyány 1845 márciusában egyiptomi utazásra indult, ahonnan (életveszélyes kalandok után) augusztusban tért vissza.2

8 Az Iparegyesület 1845. augusztus 23-án tartotta tisztújító közgyűlését, amelyen újból elnökké választották a még távollévő Batthyány Lajost. A szeptember 12-i igazgatóválasztmányi ülésen már Batthyány elnökölt, miközben megköszönte a belé vetett bizalmat, és „ünnepélyes kijelentéssel biztosította a választmányt, mikint az egyesület javát s előmenetelét mindig szívén viseli, s gondjai közé avatandja".29

Ettől kezdve — egészen 1847 nyaráig — az egyesület választmányi ülésein és közgyűlésein rendre Batthyány látta el az elnöki teendőket. Részben az ő nevéhez fűződik a Kossuth által szorgalmazott iparműtár megalapítása is. Amikor az 1846. április 29-i közgyűlésen Kossuth beterjesztette az iparműtár alakítására vonatkozó indítványát, Batthyány felszólította az „iparműtári alapítványok jelenvolt birtokosait", hogy készek-e az ismert előkészületek