Századok – 1996

Tanulmányok - Molnár András: Az egyesületek szerepe Batthyány Lajos politikai pályafutásában (1840–1847) I/3

BATTHYÁNY LAJOS ÉS AZ EGYESÜLETEK (1840-1847) 11 az egyesületi hirdetések cenzor általi akadályozása miatt, mire a nádor kijelentette, hogy ahhoz a kormánynak nincs köze, és megígérte, hogy intézkedni fog. Megküldte Batthyány azokat a pártfogásra felszólító leveleket is, amelyeket az Iparegyesület érdekében a párizsi és londoni nagyköveteknek írt. Július 21-én értesült a választmány arról, hogy Batthyány újabb megbeszéléseket folytatott a nádorral, és ígéretet kapott az egyesület alapszabályainak elfogadására, majd kinyomtatására, valamint az egyesület lapjának megindítására is.2

4 Amikor 1844 nyarán Batthyány Lajos bejelentette, hogy le kíván mondani az elnökségről, az egyesület közgyűlése Kossuth vezetésével egy küldöttséget menesztett Pozsonyba, hogy az elnököt maradásra bíiják. A Batthyány érdemeit méltató szavak, amelyeket Kossuth 1844. augusztus 4-én intézett az egyesület elnökéhez, nem retorikai túlzások; pontosan kijelölik Batthyány helyét az iparegyesületi mozgalomban: „Méltóságod volt az — mondta Kossuth — ki a keletkezés első percében, midőn csak célunk jóságában erősek, de minden egyébben gyöngék, s minden hathatós támaszban szűkölködők valánk, [...] tisztelt nevét, hatályos erélyét, s a nemzetnek ezekhez csatlakozó tiszteletét nyújtá a közönségnek zálogul, hogy egyesületünk megérdemli a pártfogást, mert a nemzet megszokta jónak hinni azt, mit Batthyány Lajos vezérlő kaijaira vőn, s amit mi különben évek munkásságával sem tudtunk volna talán kivívni, azt Méltóságod nekünk csatlakozásával első percben ajándékul hozá; nagyjainknak s a közönségnek pártfogását. Méltóságod vezeté keresztül egyesületünket az alakulás nehéz munkáján; Méltóságod csatlakozása volt műiparos hazánk fiainál az önbecsérzetnek emeltyűje, Méltóságod az Iparegyesület elnökségének elvállalásával az ipar érdekeinek ország és kormány előtt hatályos képviselésével, áldozataival, vállalataival, tetteivel a műipar fogalmának tisztességet adott."25 Kossuthék sikerrel jártak; Batthyány maradt az egyesület elnöke, sőt, még Pestre is elutazott. Az egyesület 1844. augusztus 24-i közgyűlésén nagy ovációval fogadták. Batthyány másnap, éppen a névnapján tartotta meg az ünnepélyes díjkiosztást. Pozsonyba visszatérve újabb tárgyalásokat folytatott a nádorral az I-paregyesületet sújtó cenzúráiról, és az egyesületi fiókok tevékenységének az alapszabályokban történő korlátozásáról. A választmány szeptember 6-i ülése örömmel nyugtázta Batthyány augusztus 19-i levelét, amelyben az elnök közölte, hogy megbeszélései eredménnyel jártak, és a nádor ígéretet tett az Iparegyesület tevékenységét korlátozó akadályok elhárítására.2

6 Az Iparegyesület választmányának 1844. október 25-i ülése — miután a hírlapokból úgy értesült, hogy az egyesületet az országgyűlés már nem fogja segélyezni — felkérte az elnököt, hogy „méltóztassék hathatós befolyásánál fogva kieszközölni, hogy legalább becikkelyeztessék" az egyesület. Batthyány el is követett minden tőle telhetőt ennek érdekében. Miután az erre vonatkozó indítványt (a kereskedelmi választmány véleménye nyomán) a rendek mind a kerületi, mind pedig az országos ülésükben elfogadták, már október közepén a felsőtáblára érkezett a javaslat. Batthyány azonban hiába várta, hogy a nádor tárgyalás alá vetesse a rendek üzenetét, ezért a november 10-i ülésen ő maga hívta fel a nádor figyelmét, hogy tűzze végre napirendre a már hetekkel korábban átküldött javaslatot. A váratlanul közbejött vegyes ülés miatt aznap erről már egy szó sem esett,