Századok – 1996
Közlemények - Munkácsi Krisztina: Berend Béla főrabbi népbírósági pere VI/1525
1542 MUNKÁCSI KRISZTINA alkalmas, csak a tiszta árja származást igazoló iratok. Ezért felmentette e vád alól Berend Bélát. 1944. augusztus 29-én új kormány került hatalomra, a Lakatos-kormány. Úgy tűnt, hogy ezzel a lépéssel nemcsak az ország, hanem a megmaradt zsidóság sorsa is rendeződik. Azonban hiábavaló volt a reménykedés. Maradt még elég ember Magyarországon, akik a Führer és a Reich feltétlen hívének bizonyultak. A kormányzó hiába olvasta fel október 15-én a fegyverletételről szóló nyilatkozatot, a kísérlet erőtlen volt. A németek arra kényszerítették Horthyt, hogy a hatalmat adja át a nyilasok vezérének, Szálasi Ferencnek. A nyilas hatalomátvétel új helyzetet teremtett a zsidóság számára is. Rögtön október 15-e után létrejött az új Zsidó Tanács, sorrendben a negyedik, a Gettó Tanács. Hivatalosan sohasem nevezték ki, de egészen a főváros felszabadulásáig tevékenykedett. Az új belügyminiszter, Vájna Gábor, Ferenczy Lászlót — aki újra a németek és a nyilasok oldalára állt — bízta meg azzal, hogy kinevezze a tanács tagjait. Ez nem volt meglepő, hiszen a belügyminiszter már augusztus 28-án Ferenczyt tette felelőssé azért, hogy az ország területén tartózkodó zsidók táborokban való elhelyezését előkészítse és végrehajtsa.6 0 A rendelet értelmében a Zsidó Intézőbizottsággal semmilyen más szerv, hatóság, akár magyar, akár német legyen is az, nem tárgyalhat, nem utasíthat, nem rendelkezhet, csak a belügyminiszter képviseletében Ferenczy László csendőr alezredes.6 1 A IV Tanács elnöke Stern Samu maradt, de hamarosan felváltja őt Stöckler Lajos, a tagok pedig Berend Béla, Földes István, Komoly Ottó, Nagy József, Szegő Miklós és Vass Lajos lettek. November 10-én a Tanács megkapja az értesítést a budapesti gettó felállítására. December 2-ára befejeződött a gettóba való áttelepülés, majd Budapest ostromának megkezdése után két nappal, december 10-én végleg bezárták a nagy gettót (Király u. - Károly krt. - Dohány u. - Nagyatádi Szabó u.), a kapuknál állig felfegyverzett nyilasok és rendőrök álltak. A Zsidó Tanács tagjai előtt hatalmas feladatok voltak, szemtől szemben álltak a megmaradt zsidóság minden problémájával, az éhezéssel, a hideggel, a létbizonytalanság érzésével. Mindezek mellett ott volt a szovjet ostrom, amely még nehezebbé tette a gettó napjait.62 A Zsidó Tanács tagjainak többsége kapcsolatban állt az akkori magyar hatóságokkal, s egyes embereket meg tudtak nyerni ahhoz, hogy segítsék a munkájukat. Berend Béla, aki a gettóban többek között a temetéseket intézte, s élelmiszert hozott be, szintén rendelkezett ilyen kapcsolattal. A háború utáni pere során azonban őt is megvádolták azzal, hogy ezt a kapcsolatot nem a zsidók javára fordította. Berend fő nyilas kapcsolata Sarlósi József volt, aki a Szent István körúton lévő Megtorlás Házának volt a parancsnoka. A harmadik vádpontban azt hozták fel Berend Béla ellen, hogy Sarlósinak besúgó tevékenységet folytatott. Sarlósi Józseffel 1944. december 6-án került kapcsolatba Berend, miután néhány nyilas, akik nem tudták, kiről van szó, bevitte a Szent István körút 2. szám alatti kerületi nyilas pártházba, az ún. Megtorlás Házába. Egyáltalán nem volt meglepő az, hogy Berendet is bevitték a nyilasok. A vád, hogy önként jelentkezett, nem volt igaz.
