Századok – 1996
Közlemények - Munkácsi Krisztina: Berend Béla főrabbi népbírósági pere VI/1525
1536 MUNKÁCSI KRISZTINA sokféle információhoz juthatott. Bizonyos, hogy Berend még 1944 áprilisában eljuttatott két levelet Endre Lászlóhoz Bosnyák Zoltánon keresztül, aki ekkor már a Belügyminisztérium törvény-előkészítő osztályán volt beosztva.4 1 Az egyik levél elképzeléseit tartalmazza a németek által felállított Tanács helyébe lépő új szervezet kereteiről. A másikban általános kérdések mellett felajánlja, hogy Kaposváron a kormánybiztos mellett elvállalna egy állást, ha Pesten nem lenne rá szükség. Endre László soha nem válaszolt ezekre a levelekre, már csak azért sem, mert kínosan ügyelt arra, hogy ő maga zsidókkal soha ne érintkezzék. A levelekkel Berend azt érte el, hogy bekerült a magyar hatóságok által kinevezett Zsidó Tanácsba. Konkrétan nemcsak ezt szerette volna megvalósítani, hanem azt is, hogy a meglévő Zsidó Tanácsot, a németek által kinevezett Judenrat-ot, teljes egészében váltsa fel egy új összetételű tanács, mely csak cionistákból állt volna. Azt, hogy kik lettek volna ezek a cionista tagok, elég nehéz pontosan megállapítani, hiszen Berendnek nem volt kapcsolata a Magyar Cionista Szövetséggel, csak egy cionista alapsejttel, a Betarral. Nem az országos csúcsszervezetre építette fel a tervezetet. Figyelemreméltó a 6. pontban megfogalmazott ötlet, melyben a létrejövő MAZSIOSZ feladatát vázolja a majdani tömegkivándorlás szemszögéből. Itt is tetten érhetjük Berend felfogását a zsidóság sorsával kapcsolatban, mely már Bosnyák Zoltánnal való ismeretségében is körvonalazódik. Berend Béla egyrészt hisz a háború utáni kivándorlásban, s valószínűleg nem látja, vagy nem is akaija látni, hogy a cionistákat csak nagyon kevés zsidó követi Magyarországon. A tömegkivándorlás hangoztatásával másrészt bevallottan időt akar nyerni a magyarországi zsidóságnak. Az első Zsidó Tanács tagjai minden lehetőséget igyekeztek megragadni, hogy a helyükön maradhassanak. Összekötőjük a Sváb-hegyen, az -Endrét ellenőrző Otto Hunsche SS Hauptsturmführernél is járt, hogy kieszközölje az első tanács tagjainak helyükön maradását. Az elképzelésük felemásan vált be. Stern, Pető és Wilhelm a tanács tagja maradt, csak a többi pozícióba kerültek mások. Jaross Andor belügyminiszter megbízásából Endre László kinevezte az új Tanácsot: Stern Samu, Pető Ernő, Wilhelm Károly, Berend Béla, Kahan-Frankl Samu, Freudiger Fülöp, Török Sándor, Nagy József és Gábor János személyében. A Tanács új összetétele is bizonyítja, hogy Endre nemcsak Berendet nevezte ki. Az új Tanács megalakulása után egyre jobban elmérgesedett a helyzet a vezetőség és Berend között. A bizalmatlanság odáig fajult, hogy a fontos döntések meghozatalából kizárták a főrabbit, attól félve, hogy elárulja őket. Stern, Pető és Wilhelm természetesen nemcsak Berendet rekesztette ki a döntések meghozatalából, pl. Stöckler Lajos majd Domonkos Miksa is sokszor élesen bírálta önkényeskedő, titkolózó irányítási módszereiket. A döntésekbe való beleszólás megvonása, illetve az információk eltitkolása odáig vezetett, hogy a tanács kezdetben közösen vállalt felelőssége szertefoszlott. A kirekesztett tagok nem voltak hajlandóak felelősséget vállalni olyan döntésekért, amelyek meghozatalába nem szólhattak bele.