Századok – 1996
Közlemények - Munkácsi Krisztina: Berend Béla főrabbi népbírósági pere VI/1525
1528 MUNKÁCSI KRISZTINA könyvtárát, továbbá az ő által szolgáltatott adatok alapján a fenti intézet Jakab nevű főkönyvtárosa 1944. év végén a Zsidó Tanácstól több írógépet vitt el. Budapesten 1944. december 6. napján letartóztatás folytán felkísérték az V kerületi nyilas Pártközpontba, itt megismerkedett Sarlósi Józseffel, az V kerületi Pártszolgálat vezetőjével, akinek úgy ez alkalommal, mint 1945. év január 12. napjáig terjedő időben, további öt alkalommal adatokat szolgáltatott, nevezetesen kiszolgáltatta a Zsidó Tanács tagjainak névsorát, lakcímét, információkat adott egyes bujkáló zsidók és az elrejtett zsidó vagyonok hollétéről, s a bejelentett adatok alapján Sarlósi különböző intézkedéseket foganatosított. E cselekményeivel a fasiszta és demokráciaellenes törekvéseknek és a társadalom egyes rétegei üldözésének célját szolgáló hivatalos szervnek a besúgójaként működött és azok számára adatokat szolgáltatott. 4. Budapesten a „Harc" című lap 1944. július 29-i számában „Egy rabbi a zsidók tömeges megkeresztelkedéséről" címen cikket írt, amelyben élesen állást foglalt a zsidóság kikeresztelkedett része és a kikeresztelkedés ténye ellen. E cselekményével kényszerű szükség nélkül a demokrácia-ellenes hírverés szolgálatába szegődött. 5. Budapesten 1944. december havában, mint a gettó lelkészi teendőivel megbízott személy, a gettóbeli temetőben több agnoszkálás alá került holttestről több ismeretlen értékű ékszert, mint rá nézve idegen ingó dolgot, az azok felett rendelkezésre jogosult hozzátartozók beleegyezése nélkül, jogtalan eltulajdonítási célból elvett. A vádat Rhosóczy Mihály képviselte, a per 1946. augusztus 2-án kezdődött. Berend ellen igen sok terhelő tanút sorakoztattak fel. O, az ezek, illetve saját korábbi vallomásai ellenére ártatlanságát hangoztatta, s azt állította, hogy cselekedeteit a zsidóság segítése motiválta. Az egyes vádpontok elemzése vallomások és szakvélemények alapján Szigetvár - a hitközség Az első és a második vádpontban Berendet elsősorban szigetvári működése alapján marasztalták el. Berend iskolái elvégzése után 1937-ben került Szigetvárra az ottani hitközséghez, mint főrabbi.9 Hitközségbeli tevékenysége is meglehetősen ellentmondásosnak tűnik, amiért is később kinevezése a Zsidó Tanácsba visszatetszést keltett az országos vezetésben. Ez abban nyilvánult meg, hogy Berend nem tudott igazán együtt dolgozni a hitközség hagyományos vezetőivel, s ugyanez érvényes lesz majd a Zsidó Tanácsban is. Ez a tény első pillantásra is érthető, több szempontból is. A fővárosi Zsidó Tanács vezetői eleve bizalmatlanul fogadták a Bosnyák Zoltánnal és Endre Lászlóval kapcsolatban álló főrabbit, másrészt szegény vidéki fiatal pap volt, aki teljesen ismeretlen volt. A Zsidó Tanács tagjainak véleménye szerint Berend már fiatal rabbiként is indulatos, idealisztikus és ideologikus politikai eszméknek élt.1 0 Katona József rabbi, aki Munkácsi Ernő mellé volt beosztva és a Zsidó Tanács kulturális ügyosz-
