Századok – 1996

Közlemények - D. Molnár Erzsébet: A jóvátétel hatása a magyar mezőgazdaságra. (A magyar mezőgazdaság helyzete a második világháború végén) VI/1505

1514 D. MOLNÁR ERZSÉBET 3. A hitelviszonyok rendezése, a mezőgazdaság számára hitel folyósítása. 4. A közlekedés helyreállítása a termékeknek a fogyasztókhoz való gyors szállítása érdekében. 5. A külkereskedelmi forgalom helyreállítása a mezőgazdasági iparcikkek, üzemanyagok és tenyészállatok behozása céljából. 6. A falusi lakosság számára a szükséges iparcikkek biztosítása. 7. A mezőgazdasági gépgyártás, műtrágya és vegyszerek, állati betegségek elleni oltóanyagok gyártásának megindítása. 8. A mezőgazdasági ismeretek terjesztése, különösen az újbirtokosok körében. 9. A szövetkezés elősegítése a gazdálkodás hátrányainak leküzdése érdekében. 10. A beruházások elindításához külföldi segítség megszerzése javakban és pénzkölcsönben.2

2 A feltételek megteremtésének körülményeire vagy azok megvalósításának módjaira jelen dolgozatban nincs mód kitérni. Csak néhány a mezőgazdasági termelés szempontjából jelentős körülményt említünk meg, amelyek alapvetően befolyásolták a mezőgazdaság fellendülését. A mezőgazdaság hiteligényét érzékelte a kormány, ezért az újonnan foldhözjuttatott gazdák igényének kielégítésére négy milliárd pengő összeget szándékozott biztosítani, amelyet meghatározott birtokkategóriáknak kívántak juttatni. A mezőgazdaság reorganizálásának akadályai a)^A háború következményei A mezőgazdasági termelés újraindításának a feltételei Magyarországon 1945-ben részben vagy teljes egészében hiányoztak. Nem volt megfelelő ipari bázisunk, amely a kisüzemeket mezőgazdasági termelőeszközökkel, gépekkel, műtrágyával látta volna el. Megszakadtak külkereskedelmi kapcsolataink és ezáltal mezőgazdasági terményeink piacát is elveszítettük, illetve nem jutottunk a szükséges nyers- és alapanyaghoz. Mindezek hiányában akadozott a termelés. A gazdasági, kereskedelmi feltételek hiányán túl az emberi munkaerő mennyiségi és minőségi csökkenése is hátráltatta a fejlődést. Az anyagi természetű károkat valamivel könnyebb számszerű adatokkal kimutatni, de jóval bonyolultabb az eszmei veszteségek összegyűjtése és kimutatása. Valójában erre csak következtethetünk. Az emberi szaktudás és munkaerő minden ország gazdaságában az egyik legnagyobb érték. Az ebben bekövetkezett veszteségek visszavetették az ország mezőgazdasági kultúráját, illetve hosszú időre meggátolták egyenletes fejlődését. A lakosságcsökkenés a mezőgazdaságban foglalkoztatottak jelentős hányadát foglalta magában.2

3

Mégpedig azt a korosztályt, amely a termelőmunkában a legfontosabb szerepet töltötte be. A gazdálkodás fő irányítója, tervezője és kivitelezője a férfi volt. Nélküle jelentősen csökkent a gazdálkodás hatékonysága, termelőképessége. De nemcsak a férfi lakosságot érte veszteség, hanem a nőket és a fiatalabb — gyermek — korosztályt is, akik a fölműves családokban kialakult munkamegosztás szerint vették ki részüket a munkából. Ez a kialakult rend a háborút követően torzult, de következménye alig-alig szám-