Századok – 1996

Közlemények - D. Molnár Erzsébet: A jóvátétel hatása a magyar mezőgazdaságra. (A magyar mezőgazdaság helyzete a második világháború végén) VI/1505

D. Molnár Erzsébet A JÓVÁTÉTEL HATÁSA A MAGYAR MEZŐGAZDASÁGRA A magyar mezőgazdaság helyzete a második világháború végén A magyar mezőgazdaság két világháború közötti színvonala — mindenekelőtt a rendkívül konzervatív birtokstruktúra és eszközállomány miatt — jelentősen elmaradt a nyugati országokétól. Éppen ezért a második világháború pusztításait még inkább megsínylette, nehezebben tudta a tőkeszegény agrárágazat a háborús károkat felszámolni. Az ország a második világháború végén gazdasági struktúráját tekintve agrár-ipari ország volt, kereső lakosságnak 50,8%-a a mezőgazdaságban dolgozott és a nemzeti jövedelem 1/3-át produkálta. Az ország — szegénysége és a nemzeti jövedelem alacsony volta miatt — nagymértékben szorult a külföldi tőkére. (1., 2., táblázat) A háború közvetett és közvetlen kárai igen nagymértékűek voltak. Már a háborúra való készülődés idején hátrányok érték a mezőgazdaságot, ami elsősorban a termelőeszköz- és műtrágyaellátás romlásában jelentkezett, majd a háború alatt a parasztság tömeges behívásával, az igavonó állatok és vontató eszközök háborús igénybevételével rosszabbodtak a földművelés feltételei. Egyre nagyobb területek váltak megműveletlenné. A legnagyobb veszteségeket mégis a frontharcok okozták mind az eszközökben, terményekben és termőföldben, mind az emberi munkaerőben. A háborút követő hónapokban a mezőgazdaságban keletkezett kárt mintegy 10 milliárd háború előtti pengőre becsülték, ami a nemzeti vagyon 20-30%-ára rúgott! „A mezőgazdaság háborús kárai a gazdasági élet termelő ágazataiban keletkezett összes kárnak csaknem 53 százalékát, az ország összes háborús anyagi veszteségének 17 százalékát tették ki. A kárösszeg majdnem kétszer annyira rúgott, mint a mezőgazdasági termelésből származó 1938. évi nemzeti jövedelem. Az állatállomány 43, a termények 37 százaléka megsemmisült".2

,,A mezőgazdaság veszteségéből 75,7 százalékot tett ki a termény- és állatkár értéke.3 A mezőgazdasági termelés 1945-ben alig 52%-át érte el a háború előttinek. A háború előtt a mezőgazdasági termelés nemcsak fedezte az ország élelmiszerszükségletét, hanem jelentős exportfelesleget is produkált. (A hat fő mezőgazdasági terményünk terméseredményeinek alakulását a 3. táblázat adatai szemléltetik.) Különösen nagy csökkenés következett be a kenyérgabona mennyiségében búzatermelésünk 76,4%-kal, rozstermelésünk 63,2%-kal maradt alatta az 1938. évinek. A helyzetet súlyosbította, hogy a tartalékkészletek a háborús cselekmények során szinte teljes egészükben elfogytak. A megművelt területek és a termésátlagok csökkenésének fő előidézői a következők voltak: a hadműveletek és következményeik, a rendelkezésre álló kézi eszközök, szerszámok és gépek elég-