Századok – 1996
Közlemények - Gáspár Ferenc: A kiskunhalasi tragédia. (1944 okt. 11.) VI/1473
1484 GÁSPÁR FERENC napon, okt. 10-én Szabadkán egy vasutas összejövetelre a szomszéd ház tetejéről a partizánok tüzet nyitottak, sőt a vasutasokat dél felől Kiskunhalasra szállító szerelvényt tűz alá is vették.6 8 A várható partizán támadás híréről több tanú beszélt a Népbíróság előtt tett tanúvallomásában, hozzátéve, hogy amikor a vasútállomáson lövöldözés kezdődött, úgy vélték, hogy bekövetkezett a partizán támadás. A kiskunhalasi városi tűzoltó parancsnok, Hatházi László vallomásából: „1944. okt. 11. napján a déli órákban az őrségen voltam és szól a telefon, hogy az állomásra menjen ki a mentőkészültség, mert oda betörtek a csetnikek."69 Vastag Pál MAV főtiszt, aki okt. 11-én ugyancsak szolgálatban volt a vasútállomáson, többek között azt említette, hogy „... a népség, aki a peronon volt és menekült, azt kiabálta, hogy partizánok. Az igazat csak később tudtam meg, hogy zsidó munkaszolgálatosokat mészároltak le..."7 0 Gaál Jenő szintén MAV tiszt vallomásából: „Éppen ebédnél ültem, mikor egy nagy durranást hallottam. Mentem ki az állomásra 1 óra körül és útközben két úrtól megkérdeztem, mi van az állomáson. Azok mondták, hogy partizánok támadták meg az állomást és német katonák lövöldöznek."7 1 Hatvani Sándor tanú: „1944. okt. 11. napján kocsival jöttem be a városba gazdaasszonyommal. Amint a csipkeháznál jártam, egyszerre nagy robbanást hallottam. Azt kiabálták, hogy az oroszok belőttek a városba, meg az állomást megtámadták a partizánok."7 2 A tárgyaláson más tanúk is elmondták, hogy a mészárlás megindulása előtt az állomáson valamiféle robbanás hallatszott. (Erről a robbanásról a Vorsatz Lipót elleni tárgyaláson is szó esett.) A robbanás körülményeinek kiderítése azért is fontos lett volna, mert több vallomás szerint ez volt a lövöldözés kiváltó oka. A Budapesti Népbíróság azonban 1947. okt. 2-i ítéletében a robbanásról azt volt kénytelen megállapítani: „Közvetlenül délelőtt (a kiskunhalasi vasútállomáson - GF), ma már meg nem állapítható módon az állomás közelében bomba robbant. Nem sikerült tisztázni, hogy egyáltalában bomba robbanás volt-e ez, vagy puskalövés, vagy kézigránát hangja. Sem azt nem sikerült tisztázni, hogy ezt hol, ki okozta. Csupán az volt megállapítható, hogy nagy dörrenés volt... A dörrenés után több helyen kiáltozni kezdtek, hogy partizánok támadták az állomást."73 Több, 1944. okt. 11-én szolgálatban lévő vasutas fontos részleteket mondott el a mészárlás lefolyásáról. A már említett Vastag Pál MAV főtiszt a következőképpen írta le a tragikus tömeggyilkosságot: „A 3. (más forrás szerint a 4. - GF) vágányon állt a zsidó munkaszolgálatosok vonata és már meg volt indítva, és leállították, és robbanást hallottam a pályatest felől... A forgalmi irodában álltam az ablak mellett, amikor láttam mozgásban a szerelvényt és leállították, azt azonban nem tudom, hogy ki. A megállás után hallottam a robbanást, utána a lövöldözést... A lövöldözés hallásakor a magyar katonák a forgalmi irodától jobbra szaladtak, a szerelvény pedig a forgalmi irodától jobbra Budapest irányában volt... Az említett magyar katonaság az öreg pályaőrség tagjaiból állt és nemzetiszínű karszalagot viseltek... Öt-tíz perc beletellett, amíg német katonát egyáltalán nem láttam az állomás területén... Kb. 5 perc után láttam jönni a német katonákat, a majsai országútról jöhettek... Eddig az időpontok, órára nem emlékszem, négy magyar katona volt csak a pályatesten és halálesetet nem láttam... Mikor a német
