Századok – 1996

Tanulmányok - Molnár András: Az egyesületek szerepe Batthyány Lajos politikai pályafutásában (1840–1847) I/3

10 MOLNÁR ANDRÁS szonyok reformjának, mind a szabad királyi városok rendezésének, mind a fiumei vasút megépítésének, mind pedig a közteherviselés elfogadásának ügyében. Számos önálló indítványa tanúskodik arról, hogy maga is az ellenzék egyik vezérszónokává, és a nyilvános tárgyalások menetét javaslataival közvetlenül is befolyásolni képes pártvezérré lépett elő. Pártvezéri szerepéről még egyik konzervatív ellenfele, Majláth György országbíró is elismerően nyilatkozott 1844 februárjában, amikor Batthyány és a főrendi ellenzék kapcsolatáról szólva kijelentette: „Bizony jó rendbe tartja őket. Még a tekintetével is vezényel!"2

1 Miközben Batthyány Pozsonyban hadakozott a főrendi ellenzék élén, az Iparegyesület pesti igazgatóválasztmányi ülésein (és közgyűlésén) az aligazgató Kossuth látta el az elnöki teendőket. О méltatta az egyesület elnökének érdemeit is, amikor a Pesti Hírlap 1843. június 20-i számában közzétette az egyesület azon részvényeseinek névsorát, akik Batthyány „külön megkeresésére" lettek részvényesekké. Az országgyűlés idején Batthyány jobbára csak levélben, titkára, Kuthy Lajos útján érintkezett az Iparegyesület igazgatóválasztmányával. Az 1843. augusztus 19-i választmányi ülésen olvasták fel Batthyány levelét, amelyben az elnök részletes adatokat kért az egyesület működéséről, hogy azokat az országygyűlés kereskedelmi választmánya elé terjessze. Batthyány — mint írta — az egyesületet ilyen módon is „nemzeti pártfogásba ajánlani, s annak gyarapítására alaptőkét szavaztatni" szándékozott. 1843 augusztusában az egyesületi közgyűlés megnyitására ugyan Pestre utazott, de — amint leveléből értesülhetünk — hirtelen megbetegedése miatt mégsem tudott részt venni a közgyűlésen.22 Az egyesület 1843. november 8-i választmányi ülésén felvetették, hogy a második iparmű-kiállítás díjainak átadására két helyen, Pesten és Pozsonyban kerüljön sor. A tervről értesítették Batthyányt, azzal a kéréssel, hogy ő tűzze ki a díjátadások napjait. Batthyány titkára december 13-án kelt levelében válaszolt a felkérésre. Közölte a választmánnyal, miszerint Batthyány „alig \ ^n eszközölhetőnek, hogy az annyi árnyéklatú követek a political színezetnek tulajdon szertevonás mellett összepontosíthatók volnának a hatóságaik koszorús kiállítóinak jutott kitüntetési jelek átvételére". így azután, bár Batthyány hathatós befolyását ígérte, nem sok reményt táplált a díjkiosztás pozsonyi megrendezésére nézve, sőt sajnálkozva adta tudtul azt is, hogy a pesti ünnepélyen nem tud jelen lenni. Az egyesület választmányának 1843. december 19-i ülése fájlalta, hogy az elnök jelenléte a pesti díjkiosztást „fényben és tekintélyben" nem növeli, és kérték Batthyányt, hogy „személyes összeköttetéseinél fogva" mégiscsak próbálja megszervezni a pozsonyi díjkiosztást. Batthyány december 24-i válaszában csak azzal a jó hírrel tudott szolgálni, hogy egészsége jobbra fordult; a díjkiosztásokra nézve azonban csupán az előző levelében írottakat ismételhette meg. Egyidejűleg megfontolásra ajánlotta a választmány számára, hogy szólítsák fel az alapítványi kamatok késedelmes befizetőit, és ha két hét alatt nem rendeznék tartozásukat, névsorukat megszégyenítésül tegyék közzé a hírlapokban. A választmány Batthyány válaszát tudomásul vette ugyan, az adósságok behajtásának azonban egy kevésbé durva, az alapszabályokban rögzített módját választotta.23 Az egyesület választmányának 1844. március 8-i ülésén ismertették Batthyány levelét, amelyben a gróf közölte, hogy a főrendi ellenzék kérdőre vonta a nádort