Századok – 1996

Tanulmányok - Tilkovszky Loránt: Vád; védelem; valóság. (Basch Ferenc a népbíróság előtt) VI/1393

1418 TILKOVSZKY LÓRÁNT jogos igazi reprezentánsának. Bäsch azt állította a per folyamán, hogy ő kész lett volna megegyezni Gratz-cal, ha — bizonyos pozíciókra irányuló méltányos igényeiket akceptálva — visszafogadja őket az egyesületbe, s nem rajta múlott vele folytatott tárgyalásai sikertelensége. Mélyen hallgatott azonban a valódi okról: Gratz azt a feltételt támasztotta, kötelezzék magukat a kamerádok, hogy külföldi pénzt, utasítást többé nem fogadnak el. Bäsch és bajtársai elutasították, hogy ilyen feltételekkel térjenek vissza.160 Bäsch, aki a negyvenes évek elején mondott beszédeiben sokszor hivatkozott szenvedéseire a pécsi börtönben, a népbíróság előtt úgy nyilatkozott, hogy ott jól bántak vele, a börtönirodán iratok másoltatásával foglalkoztatták. Sőt, azt állította, hogy az eset javára vált: lehiggadt, és a börtönben egy olyan elgondolást érlelt ki magában, amely nem azonnali, hanem apránkénti folyamatos intézkedések sorától várja türelmesen, hogy a magyarországi németség kívánságai a magyarsággal való konfliktusok nélkül 30-35 év alatt teljesülhessenek: A történeti kutatás azonban nem igazolja, hogy Baschnak valóban egy ilyen „generációs terve" lett volna: a tények azt mutatják, hogy a nemzetközi és hazai konstelláció adta lehetőségek megragadása révén igyekezett elérni mielőbbi, átütő sikert. Bäsch az 1938 májusi szudéta-válsághoz időzítette átfogó „német népprogramja" meghirdetését, s a Csehszlovákiával szembeni revíziós törekvéseihez Németország támogatására szoruló magyar kormánytól várta azt a gesztust, hogy legalizálja a j Kameradschaft törekvéseit, s annak „népprogramja" alapján rendezze a magyaror- I szági németség helyzetét. 1938 novemberében egyfelől az első bécsi döntés során német közreműködéssel elért terület-visszajuttatás folytán támadt bizonyos elkötelezettség-érzés, másfelől a Kárpátalja teljes visszaszerzésére tett katonai kísérlet átmeneti német tilalmazása elhárításának célzata, s nem utolsó sorban a kormánypártban beállt nagymérvű szakadás miatt a kormány megrendült hely- j zetének német segítséggel remélt megszilárdítása vezetett a Kameradschaft legalizálásához, Volksbund néven. Az alakuló ülésen a német népprogramot terjesztették elő belügyminiszterileg jóváhagyandó népcsoportalkotmány gyanánt, egy, a német „népcsoportjog" követelményeinek megfelelő, a német népesség életének valamennyi szféráját felölelő, átfogó tervezetként. A német birodalom bábállamaként létrejött Szlovák Köztársaság kormányában Karmasin német népcsoportvezető államtitkári posztot kapva látott hozzá a német népcsoport-autonómia intézményeinek kiépítéséhez; ez volt a minta Bäsch számára is.161 Ezek a körülmények megvitatásra kerültek már Imrédy Béla volt miniszterelnök népbírósági perének nyilvános főtárgyalásán is, ahová Bascht is elővezették tanúvallomásra. Itt természetesen Imrédy magatartásának megítélése állt középpontban, s Imrédynek voltak adresszálva a Volksbund engedélyezése miatti vádak is, de már ekkor szóba került számos olyan momentum, amelyre a Volksbunddal kapcsolatban annak vezetője, Bäsch elleni vádak fognak alapozódni, az ő küszöbönálló perében. Bäsch következetesen tagadta, hogy a Volksbund német utasításra jött volna létre, németbirodalmi érdekek szolgálatára. Hangsúlyozta, hogy a német népiségükhöz ragaszkodók alakították meg, s az Imrédy-kormányt felváltó Teleki-kormány belügyminisztere kultúregyesületként hagyta jóvá, amely mellett egy ideig fennmaradt és párhuzamosan működött a Gratz lemondása után