Századok – 1996
Tanulmányok - Tilkovszky Loránt: Vád; védelem; valóság. (Basch Ferenc a népbíróság előtt) VI/1393
BÄSCH FERENC A NÉPBÍRÓSÁG ELŐTT 1415 csoportpolitikájával", amelyről rendelkezései, beszédei, sajtómegnyilvánulásai, s tanúvallomások tanúskodnak. Háborús és népellenes bűncselekményekben nem csak személyek voltak elmarasztalhatok, hanem testületek is. Mint később a nürnbergi törvényszék, a magyar népbírósági jog is bűnös szervezetnek nyilvánította az SS-t: aki abba — magyar állampolgár létére — kényszer nélkül belépett, már ezzel a ténnyel háborús és népellenes bűncselekményt követett el. A vád súlyos eleme volt, hogy Bäsch és a vezetése alatt álló népcsoportszervezet, a Volksbund, toborzópropagandát végzett a Fegyveres-SS számára. A népbírósági rendelet bűnös szervezetnek nyilvánította a Volksbundot is, és népellenes bűntettben tartott elmarasztalandónak mindenkit, aki — akár egyszerű tagként — a Volksbundba kényszer nélkül belépett. Még súlyosabb felelősséget tulajdonított azoknak, akik abban tisztséget vállaltak, s legfőbbképpen Baschnak, e népcsoportszervezet élén álló vezetőnek. Mindezek következtében Bäsch perének nemcsak a vádlott számára volt — személy szerint — jelentősége, hanem elválaszthatatlan volt a Volksbund jellege, szerepe, befolyása megítélésétől. Ez pedig nem volt hatástalan, következmények nélküli a magyarországi németség egészére sem. Bäsch védekezése — hivatalból kirendelt védője által is támogatva — mindenekelőtt arra irányult, hogy hangsúlyozza: a Volksbund nem politikai szervezetként jött létre, hanem kultúregyesület volt, s csak később csúszott át politikai síkra, amiért nem ő felelős, hanem a németbirodalmi és a magyar kormány bécsi ún. népcsoportegyezménye.150 Az SS-toborzással kapcsolatos szerepe is három további olyan egyezmény következménye, amelyeket a két kormány egymással kötött.15 1 A felelősséget méltánytalanul hárítják most reá és a Volksbundra. Nem i politikai vezető volt, nem voltak politikai ambíciói, nem akart pártot alapítani: a hazai németség anyanyelvi jogaiért és kulturális fejlődéséért küzdött. Az említett egyezményeket a kormányok a magyarországi németség megkérdezése nélkül köf tötték, s az kiszolgáltatott helyzetbe került ezek révén, és rendkívül súlyos következményei lettek ennek reánézve. Éppen ezért vonakodott mindenben eleget tenni a népcsoporttal szemben támasztott németbirodalmi követeléseknek. A háborús viszonyok közti helytállása nem jelenti azt, hogy felelős lenne a háborúért, a vele s nyomában járó pusztulásért, szenvedésekért. Tagadja, hogy népellenes bűnök terhelnék, akár a magyarsággal, akár a zsidósággal szemben. Nem vádolható antiszemitizmussal. A német nemzetiszocializmustól éppen háborús agreszszivitása és fajüldöző népellenessége miatt határolja el magát leginkább, s annak lényegét elutasítva, csak bizonyos külsőségeit vette át - kényszeredetten. Foglya volt helyzetének, nem tudott kényes szerepétől megválni. Hűséges volt magyar hazájához, nem árulta el, hanem szolgálatokat igyekezett tenni neki.152 Nem érzi magát bűnösnek abban a megfogalmazásban, ahogyan a bűnösséget a népbírósági rendelkezések paragrafusai definiálják, inkább felelősséget érez a tekintetben, hogy sodortatni engedte magát a fejleményektől, s nem tudta mindig és mindenben azt a magatartást tanúsítani, amelyet szeretett volna. Ha olyanok ítélkeznének felette, akik ismerték helyzetét és problémáit, több megértést tanúsítanának iránta. Életútját úgy vázolta fel kihallgatásai majd perének tárgyalása során, hogy kitűnjék: magyar tannyelvű iskolákat végzett ez a bánáti német ifjú,15 3 aki a
