Századok – 1996

Tanulmányok - Tilkovszky Loránt: Vád; védelem; valóság. (Basch Ferenc a népbíróság előtt) VI/1393

1414 TILKOVSZKY LÓRÁNT Dr. Kéry Lajos népügyész, Várnagy Sándor rendőrőrnagy fogházfelügyelő, a karhatalom részéről Bánóczy Miklós rendőrhadnagy jelentlétében. Lelkész is volt jelen, P Puszta Gábor személyében. A Dr. Séra Károly által az ítéletvégrehajtásról felvett jegyzőkönyvet a kiküldött tanácsvezető bírón és a jegyzőkönyvvezetőn kívül aláírták a halál beálltát megállapító fegyházi orvosok, Dr. Kerekes László és Dr. Temesvári György, valamint az elöljáróság részéről Rétházi Sándor fogalmazó, közigazgatási tisztviselő.146

„A megjelent tömeg tüntetett a népbíróság és a demokrácia mellett, majd rendben szétoszlott" - írta a sajtó.14

7 A „Südost" német népcsoportvezetői közül Magyarországon Bäsch, majd 1950-ben Jugoszláviában a horvátországi Branimir Altgayer jutott a kivégzés sorsára. A romániai Andreas Schmidt egy szovjet lágerben halt meg 1948-ban. Elkerülte viszont a felelősségrevonást a szlovákiai Franz Karmasin, s a bánáti Sepp Jankó. Ez utóbbi megírta a jugoszláviai német népcsoport történetét.148 Az eddig előadottak a magyar népbíráskodás keretében igyekeztek bemutatni Bäsch perének lefolyását. A tanulmány most következő második felében azokat a főbb kérdéseket vesszük sorra, amelyek körül a vád és a védelem csatája folyt, s a per óta eltelt ötven év múltán, a történeti kutatás által azóta feltárt dokumentumokra is támaszkodva, próbáljuk megállapítani, mi - a valóság. II. Bäsch és Volksbundja A népbíróságot azért hozták létre, hogy „mindazok, akik a magyar népet ért történelmi katasztrófa okozói, illetve részesei voltak, mielőbb elnyerjék büntetésüket". Hatásköre politikai jellegű bűncselekményekre teijedt ki: háborús és népellenes bűncselekményekre. „Háborús bűnös az, aki az 1939. évi háborúnak Magyarországra való kiterjedését, vagy Magyarországnak a háborúba mind fokozottabb mértékben történt belesodródását vezető állásban kifejtett tevékenységével vagy magatartásával elősegítette", vagy azt megakadályozni nem törekedett, bár arra vezető politikai szerepénél fogva módja lett volna. „Háborús bűnös az is, aki nyomtatványban (bármilyen módon sokszorosított iratban), gyülekezet előtt elmondott beszédben vagy rádió útján huzamosabb időn át olyan állandó jellegű és folyamatos tevékenységet fejtett ki, amely alkalmas volt arra, hogy az ország háborúba lépése, illetőleg a háború fokozottabb mértékben való folytatása érdekében a közfelfogást jelentős mértékben befolyásolja és az országra káros irányba terelje." Továbbá „aki a háborús hírverés szolgálatában jelentős szellemi munkát végzett", aki német szervek számára „a magyarság érdekeit sértő adatokat szolgáltatott". Népellenes bűncselekménynek az számított, amit később a nürnbergi nemzetközi törvényszék „emberiesség elleni bűntettek" névvel illetett. Az antiszemita uszítás, zsidóüldözés játszott ezekben középponti szerepet.14

9 A vádak, amelyeket Bäsch Ferenccel szemben emeltek, a népbírósági rendelkezések ezen pontjaira alapozódtak, s az ellene kiadott vádirat ezekhez igyekezett bizonyítékokat felsorakoztatni. A neki tulajdonított bűncselekményeket Bäsch mint a magyarországi német népcsoport vezetője követte el, sajátos „nép-