Századok – 1996
Tanulmányok - Tilkovszky Loránt: Vád; védelem; valóság. (Basch Ferenc a népbíróság előtt) VI/1393
BÄSCH FERENC A NÉPBÍRÓSÁG ELŐTT 1413 Az ítélet kihirdetése nyilvános ülésen történt; Bäsch és védője kijelentette, hogy kegyelemért kívánnak folyamodni. Ezután nem-nyilvános ülésben meghallgatta a tanács Dr. Horti népfőügyész-helyettes véleményét: „Dr. Bäsch Ferenc elítéltet kegyelemre méltónak nem tartom, mert cselekményei tárgyi súlyával és alanyi bűnösségével a halálbüntetést tartom arányban állónak." A népfőügyészhelyettes távoztával zárt ülésben történt a szavazás a kegyelmi kérés ügyében. Dr. Sömjén előadó (MKP) nem ajánlotta kegyelemre, s véleményéhez Dr. Sacher Róbert (PDP) csatlakozott. Ezzel szemben kegyelemre ajánlotta Dr. Szabó Mihály (NPP) és Dr. Berend György (FKP). Mindketten úgy nyilatkoztak, nem látják tisztázottnak az elítélt együttműködését a német birodalommal a magyar állam ellen. A vitát Dr. Bojta tanácsvezető állásfoglalása döntötte el, aki kegyelemre ajánlotta, s életfogytiglani kényszermunka kiszabását javasolta. így „a Népbíróságok Országos Tanácsa a halálbüntetésre ítélt Dr. Bäsch Ferencet kegyelem elnyerésére szótöbbséggel méltónak találta".141 A március 18-án egyhangúlag hozott másodfokú, tehát immár jogerős halálos ítéletet, és az ugyanezen napon szótöbbséggel elfogadott kegyelemre ajánlást a NOT elnöke, Dr. Simándi, április 1-én küldte meg az igazságügyminiszternek.142 Az ő feladata volt, hogy a kegyelmi kérést a köztársasági elnök elé terjessze. (Február l-ig, a köztársaság kikiáltásáig, a Nemzeti Főtanács döntött kegyelmi kérdésekben). Míg Bäsch 1946. január 18-i elsőfokú ítéletét „A magyar nép nevében" hozták, március 18-i másodfokú ítéletét „A Magyar Köztársaság nevében". E másodfokú ítélet szóbeli indoklását csak március 27-i kelettel foglalták írásba végleges formában.143 A védekezésben előadottak ellenében minden lényeges kérdésben bizonyítottnak látja Bäsch bűnösségét, és a kiszabott büntetést arányban állónak tartja a cselekmény tárgyi súlyával, s az elkövető alanyi bűnösségével. Kijelenti, hogy a háborús főbűnösök szerepe megítélésénél elsősorban a cselekmény tárgyi súlya az irányadó, ezzel szemben „csaknem teljesen elenyésznek és arányba nem hozhatónak mutatkoznak bizonyos belső, szubjektív körülmények". A történelmi körülményekre hivatkozás sem menthet fel a cselekmény súlya alól. A már március 19-én kivégzett Szőllősi, Kemény, Csia nyilasok, s az ugyanekkor kivégzett Endre és Baky után április 11-én kivégezték Jarosst is - hogy csak az ismertebbeket említsük. Bäsch kegyelmi kérvényét április 18-án utasította el Tildy Zoltán köztársasági elnök. Az Igazságügyminisztérium április 23-i keltezésű leiratban értesítette a Budapesti Népbíróságot arról a „legfelső elhatározásról", amely „megengedte, hogy a jogerősen halálbüntetésre ítélt Dr. Bäsch Ferenc elítélttel szemben a törvény és igazságszolgáltatás rendes lefolyása akadálytalanul bekövetkezzék".144 A kegyelmi kérvény elutasítását Kádár Pál népügyész jelenlétében 25-én hirdette ki Bäsch előtt nem-nyilvános ülésen a Budapesti Népbíróság Dr. Horváth László vezette tanácsa, melynek tagjai Dr. Kovács Jenő (FKP), Patyán György (MKP),' Szilágyi János (SzDP), Dr. Balogh József (NPP), Kamenitzky Miklós (PDP), Lebovich Miklós (OSzT) laikus népbírák voltak. Végzésük szerint a NOT Bäsch ügyében hozott jogerős ítélete végrehajtható.145 Másnap, 1946. április 26-án reggel a kirendelt osztag végrehajtotta a golyó általi kivégzést a Markó utcai fegyház udvarán, Dr. Horváth László kiküldött bíró,
