Századok – 1996

Tanulmányok - Tilkovszky Loránt: Vád; védelem; valóság. (Basch Ferenc a népbíróság előtt) VI/1393

BÄSCH FERENC A NÉPBÍRÓSÁG ELŐTT 1407 Zürichben született, budapesti illetőségű és lakos, magyar állampolgár, német anyanyelvű, római katolikus vallású, középiskolai tanár, egy évig tanított a mintagimnáziumban, a Volksbund vezetője, gyermektelen, katona nem volt, a Fillér utcában háza, Csillebércen telke van, középiskolai tanári oklevele van, bölcsészdoktor, atyja Bäsch Antal, anyja Ammrein Katalin, 1935-ben a pécsi törvényszék nemzetgyalázás miatt 5 havi fogházra ítélte." - Ezután felolvasták a vádiratot, mire Bäsch így nyilatkozott: „A vádat megértettem, nem érzem magam bűnösnek, mert az akkori világban, amelyben akkor álltam, más álláspontot nem tudtam elfoglalni." Rendőrség előtt tett vallomásával egybehangzóan adta elő ezúttal is hosszadalmas vallomását életéről és tevékenységéről, s emellett kitért azokra a kérdésekre, amelyeket már a rendőrségen, majd az ügyészségen felvetettek és számon kértek tőle, s a vádiratban is hangsúlyosan szerepeltek. Név szerint csak Szegedy-Maszáknak a nyomozati szakaszban tett tanúvallomására reagált, amely különösen alkalmas volt államhűsége kétségbevonására.119 Bäsch meghallgatása után a tanácsvezető bíró sorra ismertette a nyomozati anyagnak azokat a dokumentumait — Bäsch és más volksbundisták beszédeit, cikkeit, a tevékenységükről szóló rendőrségi és más jelentéseket —, amelyekre a vád alapozódott. Mindezekkel kapcsolatban a vádlott részletes választ adott, majd az ezután feltett népbírói, népügyészi, politikai ügyészi kérdésekre hasonlóképpen válaszolt. Súlyponti kérdésnek bizonyult a vezetése alatt állott Volksbund jellege és szellemisége (főleg az antiszemitizmus tekintetében), viszonya egyfelől a magyar hazához (s az ország horthysta, majd nyilas kormányhatalmához), másfelől a nemzetiszocialista Németországhoz; honnan kapta a pénzt s az utasításokat, milyen szerepe volt a Fegyveres-SS magyarországi hadkiegészítő akcióiban.120 A főtárgyalás második napján, január 16-án folytatódtak Bäsch válaszai Dr. Gyöngyösi politikai ügyész kérdéseire, amelyek ezúttal különösen a Deutsche Mannschaft karhatalmi szerepének tisztázására irányultak. Ezt követően Dr. Aczél népügyész bejelentette: módosítja (súlyosbítja) a vádat. Kijelentette: A háborús bűnösség vádja Baschsal szemben eredetileg a népbírósági novella ll.§ 6. pontjára volt alapozva, amely a háborúra, illetve annak fokozott folytatására sajtó, beszédek tartása stb. útján kifejtett ösztönzést inkriminálta. Ezt minősíti át a 11.§ 1. pontjára, amely a háborús bűnösséget arra vonatkoztatja, aki valamely vezető szerepet betöltve tevékenykedett a Magyarországot sújtó háború érdekében. Bizonyítottnak látja a Volksbund és vezetője bűnösségét nemcsak az SS-toborzásban, hanem a Deutsche Mannschaft szerepe tekintetében is. Bäsch védője, Dr. Wenczel tett fel ezután a vádlottnak olyan kérdést, melyre válaszolva hangsúlyozhatta, hogy a Volksbunddal csupán gazdasági, szociális, kulturális céljai voltak, s politikai pártot nem akart alapítani.121 A tanúk meghallgatása vette ezután kezdetét. Ezen a napon 11 tanúvallomás hangzott el, köztük Hóman Bálinté, Antal Istváné, Mester Miklósé, akik megidéztetését a vádlott kérte. Különösen Mester vallomása volt értékes Bäsch számára, mert határozottan kiállt nemzetiségi felfogása védelmében. Ugyancsak a vádlott szempontjából volt igen kedvező Beczkóiné Révész Agnes és Spieler Klára vallomása: ezek rokonszenvesnek mutatták be Bäsch személyiségét, cáfolták vele kapcsolatban az antiszemitizmus vádját, hangoztatták, hogy nem volt