Századok – 1996
Tanulmányok - Tilkovszky Loránt: Vád; védelem; valóság. (Basch Ferenc a népbíróság előtt) VI/1393
1406 TILKOVSZKY LÓRÁNT a (tanácsvezetőtől eltekintve) laikus bírákból álló elsőfokú népbírósági tanácsokkal — a vonatkozó rendelkezések szerint kizárólag hivatásos jogászokból állhattak. Mindegyiküket beléptették más-más koalíciós pártba, hogy itt is meglegyen a népi demokratikus színkép. A tanácsvezető Dr. Bojta — aki egyébként miniszterelnökségi államtitkár is volt — az SzDP-t képviselte; a tanács előadója, Dr. Sömjén Pál az MKP-t. Az öttagú tanács további tagjai: Dr. Berend György (FKP), Dr. Szabó Mihály (NPP), Dr. Sacher Róbert (PDP).114 Az Országos Szakszervezeti Tanács — a vonatkozó törvényes rendelkezések szerint — a NOT-ban nem rendelkezett képviselettel. Ez utóbbi körülmény munkáspárti szempontból aggályosnak tűnt, számíthattak azonban a Polgári Demokrata Pártot képviselő tag szavazatára. A NOT-ban is mutatkozott feszültség a bírói testület zsidó és nem-zsidó tagjai között, akik hajlamosak voltak egymást kölcsönösen faji elfogultsággal vádolni. A NOT elnöksége rendkívül sajnálatosnak minősítette ezt a körülményt, és leszögezte, hogy ilyen szempontok nem befolyásolhatják az ítélkezést.115 A Basch-per négynapos nyilvános főtárgyalására — első fokon — 1946. január 15-18-án került sor. A gyorsírói feljegyzések, s az azok alapján gépírásba áttett szöveg egyáltalán nem maradt fenn, vagy legalábbis nem került elő. A folyamatos tárgyalásról hivatalos jegyzőkönyv áll rendelkezésre,116 amely — a hozzá teljes szövegében csatolt vádirattól, illetve ítélettől eltekintve — szerkesztett szövegű: nem szó szerint adja vissza a tárgyaláson a vád, a védelem, a tanúk részéről elhangzottakat, hanem lényegi tartalmukat adja elő, tömören, ám így is bőséges terjedelemben. A peranyag a Basch-per esetében teljesen komplett, ami más — eddig már publikált — peranyagok esetében koránt sincs mindig így. Bizonyos, a védelem oldaláról okkal nehezményezett aránytalanságok ellenére úgy tűnik, hitelesen rögzíti a perben kifejtett álláspontokat. Jellegzetessége azonban e jegyzőkönyvnek, hogy a perben a vádlotthoz, a tanúkhoz intézett kérdéseket nem rögzíti — (a laikus bírák esetében az sem derül ki, hogy név szerint melyikük kérdezett) —, s a kérdésekre csak a kapott válaszokból lehet következtetni. A Basch-per főtárgyalása e jegyzőkönyvéből — azontúl, hogy a tárgyalásvezető bíró (előírásszerűen) „a hallgatóságot a csend és rend megtartására és a rendzavarás következményeire figyelmezteti" — nem érzékelhetjük a tárgyalás légkörét, hangnemét, a hallgatóság magatartását, amit pedig — más, még a közbekiabálásokat is rögzítő szószerinti népbírósági tárgyalási jegyzőkönyvek ismeretében — nem tekinthetünk lényegtelennek. Nem tudjuk, hogy a Basch-per tárgyalásáról készültek-e, maradtak-e fenn hang- illetve filmfelvételek. Az egyes tárgyalási napokról hírt adó sajtóbeszámolókból érzékelhető némileg a vádlottal, s a védelmében felszólalókkal szembeni ellenszenv, ingerültség.117 Megjegyzést tettek arra, hogy Bäsch svábos akcentussal beszélt (amin pedig nincs mit fennakadni), s hogy amit mondott a magyar nyelven folyt tárgyalás során, abba sok német szót kevert, (ami viszont nem azért történt, mert nem tanulta meg rendesen magyar hazája nyelvét, hanem mert szükségesnek tűnt bizonyos német elnevezéseket így említeni).118 Jegyzőkönyvi vallomásai és perbeli sajátkezű beadványai több kétségtelen magyartalanság mellett igazán ízes magyar kifejezések felfedezésére is alkalmat adnak. A január 15-i első tárgyalási nap a vádlott személyi adatainak kikérdezésével kezdődött: „Dr. Bäsch Ferenc, házastársa Schmidt Éva, 1901. július hó 13. napján
