Századok – 1996
Tanulmányok - Tilkovszky Loránt: Vád; védelem; valóság. (Basch Ferenc a népbíróság előtt) VI/1393
BÄSCH FERENC A NÉPBÍRÓSÁG ELŐTT 1403 is bízni a beszélgetés elfogulatlan tálalásában. Szirmai Rezső szociáldemokrata újságíró egy pszichoanalitikus — Dr. Gartner Pál — társaságában igyekezett mélyebben megismerkedni Bäsch személyiségével.97 Grafológiai vizsgálatokat viszont hivatalos megbízásból törvényszéki írásszakértő — Fischhof Hanna — végzett. Tapasztalatairól a Képes Figyelő riporterének nyilatkozott. Baschról — kézírása alapján — állítólag így vélekedett: „Álnok, hazug. Olyan ember, aki az apját is eladná."98 A Népbírósági Közlönyben említett íráselemzései között azonban Baschról nincs szó.9 9 Abban, hogy a főbb háborús és népellenes bűnügyekben illetékes Budapesti Népbíróság melyik tanácsa tárgyalja az egyes pereket, a legfőbb államügyész, Dr. Domokos József (MKP) döntött, a Népbíróság elnökének, Dr. Major Ákosnak meghallgatásával, és Dr. Ries igazságügyminiszter egyetértését kikérve.100 A Baschper tárgyalására az V számú tanácsot jelölte, amelyben Dr. Gálfalvy István (MKP) volt a tanácsvezető bíró. A népbírósági törvényes rendelkezések értelmében ezekben az első fokon tárgyaló kéttagú tanácsokban egyedül a tanácsvezető volt — lehetőleg bírói gyakorlattal rendelkező — jogász szakember — (mint régi kúria-i bíró, Dr. Gálfalvy ilyen volt) —, a többi hat tag a legkülönbözőbb foglalkozású és iskolázottságú laikus népbíró, akiket a Magyar Nemzeti Függetlenségi Fronthoz tartozó öt párt, valamint az Országos Szakszervezeti Tanács delegál. A népbíráskodásban uralkodó felfogás szerint ezek a laikus szavazóbírók, mint „népi káderek", kifejezői és biztosítékai annak, hogy az ítéletek a nép által hozatnak. A tanácsvezető bírónak csupán a jogi szakszerűségre kellett ügyelnie a tárgyalás során; a szavazás a laikus bírák feladata volt, ő maga csak szavazategyenlőség esetén döntött. Az ítélet megszerkesztése viszont reá várt. A Gálfalvy-tanácsban a Magyar Kommunista Párt (MKP) részéről Kádár Iván, a Szociáldemokrata Párt (SzDP) részéről Faludi György, a Független Kisgazdapárt (FKP) részéről Bolgár Menyhért, a Polgári Demokrata Párt (PDP).részéről László Géza, a Nemzeti Parasztpárt (NPP) részéről Püspöki Sándor,' az Országos Szakszervezeti Tanács (OSzT) részéről Dr. Nagy Istvánné foglalt helyet. Ismereteink róluk igen hiányosak és sokban bizonytalanok. A kommunista Kádár Iván 1904-ben született Nyírbátorban, 1926 óta vett részt a munkásmozgalomban, villanyszerelő volt, a Fővárosi Elektromos Művek dolgozója. Soroksáron lakott. A kisgazdapárti Bolgár Menyhért Füzesabonyban született 1880-ban, és a Budapest Székesfővárosi Közlekedési Részvénytársaság alkalmazottja volt. A parasztpárti Püspöki Sándor 1924-ben született. A szociáldemokrata Faludi György előkerült kartonja viszont hiánytalan és hiteles adatokkal szolgál: 1921-ben született Budapesten, iskolai végzettsége kereskedelmi érettségi, foglalkozása rendőrnyomozó. 1940 óta tagja a Szociáldemokrata Pártnak, amelynek V kerületi szervezete javasolta népbírónak: „Tekintettel arra, hogy megbízható és kemény elvtárs, biztosan tudjuk, hogy feladatát tökéletesen fogja megoldani."101 Nagy demokratikus jelentőséget tulajdonítottak annak, hogy a népbírósági tanácsokban — mind első, mind másodfokon — valamennyi koalíciós párt képviselve volt, de ez egyben azt is jelentette, hogy a koalíción belüli feszültségek, pártharcok a népbíróság munkájára is kihatottak.10 2 A felmerülő problémák folyamatos kezelésére Dr. Domokos havonta értekezleteket tartott a Legfőbb Állam-
