Századok – 1996
Tanulmányok - Tilkovszky Loránt: Vád; védelem; valóság. (Basch Ferenc a népbíróság előtt) VI/1393
BÄSCH FERENC A NÉPBÍRÓSÁG ELŐTT 1395 egyelőre nem tudott semmit sem felmutatni a főbb háborús és népellenes bűnösökkel szembeni leszámolási készsége bizonyságául, mert ezek — mint említettük — Ausztriában és Németországban kerültek a megszállók — főleg az amerikaiak — kezére, s késlekedett kiszolgáltatásuk Magyarországnak.12 Amikor híre jött, hogy Csehszlovákiának viszont már kiszolgáltatták a német-bábállam Szlovák Köztársaság elnökét, Tisót, és a szlovák fasiszta kormány több tagját, Dálnoki Miklós Béla magyar miniszterelnök 1945 júniusában határozott lépésekre sürgette — a szociáldemokrata — Valentiny Ágoston igazságügyminisztert, nehogy hátrányos helyzetbe kerüljünk a versengésben. Utasítására Dr. Kerekesházy József népfőügyész13 azonnal intézkedett azon kevesek ügyének haladéktalan elővételére, felelősségre vonásukra, akik idehaza vannak őrizetben, s bizonyos jogi és nyomozati nehézségek ellenére bűnösségük vitán felül áll. Továbbá arra az álláspontra helyezkedett, hogy a Magyarországnak még ki nem adott „elsőbb rendű háborús és népellenes bűnösök" soron kívüli felelősségre vonására1— „különös tekintettel a kül- és belpolitikai szempontokra" — mielőbb sort kell keríteni „még az esetben is, ha az eljárást távollétükben kell lefolytatni".1 4 Megindult a nyomozati anyag gyűjtése a távollevőkre vonatkozóan iç, így Bäsch esetében. A Budapesti Népügyészség már 1945. július 11-én felszólította Kátai Miklós népügyészt, hogy „Bäsch Ferenc magyarországi Volksbund-vezér ellen a bűnvádi eljárást nyomban indítsa meg és nevezett ellen a vádiratot a legsürgősebben készítse el".15 Ugyanakkor egyre jobban sürgették a SzEB-nél az amerikai és más megszálló hatóságok által őrizetbe vett háborús bűnösök kiadatását. Az igazságügyminiszter június 16-án fordult a kiadatás ügyében a SzEB-hez, ezt követően a főügyész kilincselt több ízben Lovuskin, Beljanov, Zamercev szovjet tábornokoknál, valamint Schönfeld amerikai követnél.16 Az igazságügyminisztériumban „gyorslista" készült a legsürgősebben — esetleg több turnusban — kiadandókról. Ennek a SzEB-hez július 10-én benyújtott végső változata 61 nevet tartalmazott, köztük volt „Bäsch Ferenc, a magyarországi volksbundisták vezére és szervezője". Amikor a SzEB július 27-én közölte, hogy az első turnusban tíz háborús bűnös átadására kész, s ezek neveit a magyar kormány adhatja meg, a július 21-e óta már Dr. Ries István (SzDP) vezette igazságügyminisztériumnak (Markó u. 16.) nemzetközi jogi osztálya, amelynek élén Dr. Réczei László állt, ide még Bascht nem sorolta be.17 Fontos fejlemény volt a háborús bűnösök felelősségre vonása szempontjából, amiről a három nagyhatalom 1945. július 17. - augusztus 2. közt tartott potsdami konferenciáján is szó esett, hogy a szövetséges nagyhatalmak augusztus 8-án egyezményt írtak alá Londonban annak megvalósítása mikéntjéről. A népbíráskodásról Magyarországon már az év első hónapjában meghozott, önálló kodifikációs munkával készült rendeletek összhangban lévőnek bizonyultak ugyanis a mostani londoni egyezményben foglaltakkal, s ez bátorítást adott „a népbíráskodás tárgyában kibocsátott kormányrendeletek törvényerőre emeléséről" szóló törvényjavaslat beterjesztésére és elfogadtatására. (1945. évi VII. törvénycikk).18 A nemzetgyűlés szeptember 11-i ülésén a törvényjavaslatot előterjesztő Dr. Kovács Kálmán igazságügyi államtitkár (MKP) jellemző módon hangsúlyozta beszédében: „A külföld, elsősorban a szomszédos államok népe, figyel bennünket, és cseleke-
