Századok – 1996
Tanulmányok - Tilkovszky Loránt: Vád; védelem; valóság. (Basch Ferenc a népbíróság előtt) VI/1393
1396 TILKOVSZKY LÓRÁNT deteink lemérésével következtet népi demokráciánk erejére és szándékaink becsületességére." Az első hozzászóló Kádár János (MKP) volt, aki figyelmeztetett: „Gyökeresen ki kell irtanunk a fasizmust Magyarországon."19 A kiadatások előkészítésére közben annyi történt, hogy augusztus 13-14-én Farkas Mihály belügyi államtitkár (MKP), Péter Gábor rendőr-vezérőrnagy, a magyar államrendőrség budapesti főkapitánysága poUtikai rendészeti osztályának vezetője (MKP), és Pálffy György, a honvédelmi minisztérium katonapolitikai osztályának vezetője (MKP), látogatást tehettek Salzburgban az amerikai hadsereg hírszerző és kémelhárító szolgálatának magyar osztályát vezető Martin Himlernél,2 0 aki — hasonlóképpen magyarországi származású társaival — a háborús bűnösség gyanújával őrizetbe vett és különböző gyűjtőtáborokból oda koncentrált személyek kihallgatásával foglalkozott.2 1 Megbeszélésük nyomán született meg szeptember 18-án a kiadatási kérelem egy 28 fős második turnusra, benne Baschsal.22 Szeptember 29-én Budapestre érkezett Himler. Dálnoki Miklós Béla miniszterelnökkel tárgyalva közölte, hogy mintegy 200 magyarországi háborús bűnös van amerikai őrizetben 2 3 Október 3-án — jobbkeze, Béla Herczeg kíséretében — megjelent az igazságügyminiszternél, s a SzEB-nél működő amerikai misszió megbízásából át is nyújtotta ezek listáját, kijelentve, hogy a magyar kormány kérése esetén felajánlják valamennyiük kiadását.24 Egy későbbi, november 15-i összesített jegyzék szerint a magyar kormány 250 fő kiadatását kérte a SzEB-től, illetve annak amerikai missziójától. Bäsch nevénél fel van tüntetve, hogy azok közé tartozik, akiknek kiadatását az igazságügyminisztérium kezdeményezte, míg más volksbundisták (Freund Péter, Hohmann Péter, Schilling János, Trischler Ferenc, Zier László) kiadatását a Himler által átadott jegyzék alapján kérték.25 A kiadatásokkal kapcsolatban a magyar kormány 1945. szeptember 18-án kötelezettséget vállalt a tekintetben, hogy a háborús bűnösök ügyében tartandó népbírósági tárgyalásokon részt vehetnek a szövetséges hatalmak megfigyelői, hogy kívánt esetben tanúként rendelkezésre bocsájtja e háborús bűnösöket a nürnbergi nemzetközi törvényszéknek, amely augusztus 20-án megkezdte működését, s hogy halálos ítéletet a magyar népbíróság nem fog végrehajtani mindaddig, míg arra onnan engedélyt nem kap.26 Himler „embervadászai", akik igen tájékozottak voltak az általuk évek óta figyelt magyarországi viszonyokról, politikai irányzatokról és szereplőkről,2 7 1945. május 17-én vették őrizetbe az osztrák területre menekült Bäsch Ferencet Weyregg am Attersee helységben. Bizonyára azokat a táborokat, amerikai kihallgató-központokat járta ő is végig, mint amelyekről más sorstársai konkrétan is említést tettek feljegyzéseikben vagy emlékezéseikben.28 Bäsch ekkori feljegyzéseinek csak egy 4 oldalas része maradt fenn. Ebből az derül ki, hogy a rettenetes éhezés miatti testi legyengültség és lelki gyötrelmek közepette mélységesen csalódottan, kiábrándultan, kétségbeesetten küzdött életéért: olykor napi 16 órát is dolgozott azon, hogy átgondolja, tisztázza szerepét, tevékenységét. Bizonyos megnyugvást talált több száz oldalas naplószerű feljegyzései, elmélkedései során, s néhány hónap múltán megbarátkozott már a bizonnyal reá váró halál gondolatával is.29 Amerikai kihallgatói előtt — más társaihoz hasonlóan — feltehetőleg ő is azt kérte,
