Századok – 1996

Tanulmányok - Molnár András: Az egyesületek szerepe Batthyány Lajos politikai pályafutásában (1840–1847) I/3

BATTHYÁNY LAJOS ÉS AZ EGYESÜLETEK (1840-1847) 9 Batthyány előzékeny gesztusa azonban nem csupán az Iparegyesületnek szólt, de egyben jelzésértékű figyelmeztetés volt Széchenyi számára, aki november 27-i akadémiai beszédében (az igazgatóság megkerülésével) éles politikai támadást intézett az ellenzék nacionalizmusa ellen. Széchenyi értette a célzást és (december 23-án) keserűen írta naplójába: „Batthyány Lajos mindenestül Deák, Kossuth és társai karjaiba vetette magát. Iparegyesület választmányi ülésén, hol Batthyány Lajos elnökölt, felolvasta a beszédét (a nagy ülésnek) hogy lássa, nincs-e valamilyen észrevétel rá..hogy engem helyezzen hamis megvilágításba Teljesen ellenem fordult."1

7 Batthyány iparegyesületi beszéde ily módon önmagán túlmutatva reprezentálta, hogy Batthyány túltette magát a Pesti Hírlappal szembeni korábbi fenntartásain, és politikai jövőjét a Kossuthtal való szorosabb együttműködéssel képzeli el. A december 26-i díjkiosztás után Batthyány nagyszabású ebédet adott az ünnepeltek tiszteletére. A hírek szerint Batthyány itt ugyancsak „kokettált" Eötvös Józseffel és Kossuthtal, mire Széchenyi rosszmájúan megjegyezte: Batthyány mindenáron „érvényre akaija juttatni becsvágyát".1

8 Érdemes itt idézni Kossuthnak Wesselényi Miklóshoz 1843. január 4-én írott levelét, amelyben a következőképpen adta elő a december 23-án és 26-án történteket: „Gróf Batthyány Lajos elnöke levén az ipartestületnek, hol én választmányi aligazgató vagyok, kissé gyakrabban jövünk személyes érintkezésbe, s benne szép charaktert tapasztalok. [...] Az iparmű-kiállítási jutalom osztás ünnepélyét Batthyánynak kellett mint elnöknek megnyitni, s ő önként magától megnyitó beszédjét az igazgatóválasztmány bírálata alá terjesztette, mondván, hogy érzi a kötelességét, elnöki székéből semmit sem mondani, mit az egyesület magáénak nem fogadna. Aztán az ünnepély után egy pompás ebédet adott a választmánynak, s jól esett látni Kunewaldert a zsidó kereskedőt, Jakobsohnt az ácsmestert, Kajdánt, Szilágyit a gombkötőket stb. Batthyány asztalánál." Kossuth kiemelte levelében Batthyánynak a részvényesek toborzásában betöltött szerepét is: „Batthyány intresalja [kötelezi] magát, a dolog iránt írt vagy 100 levelet a nagyobb neveknek, s még egy ív sem került vissza az általa elküldöttekből üresen, mindeniken legalább 50 frt van, de van 3-400 frt is, és alkalmasint összecsináland ő maga vagy 10000 frt tőkét."19 1843 első hónapjaiban — miközben élénkülő aktivitással vett részt az országgyűlési előkészületekben is — Batthyány személyesen elnökölt valamennyi igazgatóválasztmányi ülésen. Tett néhány észrevételt az egyesület gazdálkodásával, pénzügyeivel kapcsolatban, folytatta az aláírásgyűjtést, és az ő feladata volt a helytartótanáccsal való kapcsolattartás, az egyesület kérvényeinek a nádornál történő benyújtása is.2

0 Az országgyűlés kezdetére — május elején — Batthyány Pozsonyba utazott, és ott is maradt 1844 novemberéig, az országgyűlés berekesztéséig. Ez idő alatt csak ritkán, és akkor is csupán néhány napra hagyta el a diéta színhelyét, mert minden energiáját az országgyűlési tárgyalásokra koncentrálta. Batthyány most már nem csupán a háttérből irányította a főrendi ellenzék akcióit, hanem jelen volt szinte valamennyi főrendi ülésen, és csaknem mindig fel is szólalt. Batthyány hosszabb-rövidebb hozzászólásait és beszédeit több mint 200 alkalommal rögzítette a főrendi napló. Batthyány rendkívüli aktivitást fejtett ki mind a börtönvi-