Századok – 1996
Tanulmányok - Novák Attila: Cionisták; baloldaliak; államrezon. (Cionizmus és államhatalom a 30-as évek Magyarországán) VI/1341
CIONIZMUS ÉS ÁLLAMHATALOM A 30-AS ÉVEK MAGYARORSZÁGÁN 1347 Hechaluc birtokokat tudott fenntartani. Ez Magyarországon tilos volt, s a chalucok nyáron zsellérként, télen munkásként dolgoztak.33 A szövetséget Erec Israel Haovedetnek (Magyarországon: Erec Izrael Haovedet) nevezték el.34 A választási megállapodás felosztotta a baloldali szavazatokat a három politikai erő között s Magyarországon az EIH-ra eső mandátumokat a Hasomer Hacair kapta meg. A magyarországi kongresszusi választásokon négy lista szerepelt: Aviva-Barisszia (általános cionisták), Erec Izrael Haovedet (baloldal), Revizionisták (a Jabotinsky-féle jobboldal), és a Mizrachi (vallásosok). Először dr. Gerő László választási főbiztos közölte, hogy az Erec Izrael Haovedet — formai okok miatt — „egyelőre" nem indulhat a választásokon, majd az Erec Izrael Haovedet megpeticionálta a választási eredményt,mert szerinte a választási bizottság az M. C. Sz. Intéző Bizottságának tagjaiból tevődött össze.35 A M. C. Sz. lapja, —melynek főszerkesztője, Schönfeld József, a revizionisták listavezetője volt, — nyíltan agitált a revizionisták mellett.36 Az általános cionisták (Aviva-Barisszia) pedig programjukban kifogásolták a Hechaluc baloldali jellegét.3 7 A választásokon végül az Aviva-Barisszia győzött, így Magyarországot dr. Fried Frigyes képviselte a június 29-én Bázelban megkezdődő XVII. cionista kongresszuson. Mindenesetre a kongresszusi döntőbírósághoz forduló EIH és a Mizrachi annyit elért, hogy világlistájuknak további szavazatokat ítéltek meg.38 A 30-as évek cionista kongresszusain baloldali fölény uralkodott. Ezt az biztosította, hogy az általános cionisták egy része szintén a baloldalt támogatta. A palesztinai delegátusoknak a többsége baloldali volt. A Mapai (Mifleget Poale Erec Jiszrael), a palesztinai munkáspárt rendkívül erős volt. 1932-ben a sómérok tovább gyarapították létszámukat. Szokásos nyári táborozásukon már több mint 350-en vettek részt. Budapesten és Szegeden immár erős csoportok jöttek létre. Szegeden — egyedülálló módon — dr. Frankel Jenő rabbi, a Mizrachi II. világháború utáni országos elnöke segített a szegedi sómér kén létrehozásában.39 Nyíregyházán a sómér szervezet 1933-ban állítólag a „legnagyobb titokban" alakult meg.4 0 A Hasomer Hacair ebben az évben rendezett először téli hachsarát. A mozgalom december 25-én ünnepelte fennállásának ötéves évfordulóját. Az ünnepségen részt vett az M. C. Sz. elnöke, intézőbizottsági tagjai valamint a vidéki városok l-l képviselője is. Noar Haoved kének alakultak Miskolcon és Sátoraljaújhelyen.4 1 26-án ülésezett a Hasomer Hacair moaca harasitja (országos gyűlés), melyen 55 vidéki és 25 pesti küldött vett részt. Az első problémák Az 1933-as év fordulópontot jelentett a cionizmus magyarországi történetében. A megerősödött cionista csoportok, intézmények léte felkeltette a politikai jobboldal és a rendőrség érdeklődését. A Gyulán megjelenő „Magyar Alföld" című „kéthetilap" május 7-én fölreppentette azt a hírt, hogy százötven német menekült zsidót helyeztek el Sarkadon.4 2 Másnap, a megyei közigazgatási bizottság ülésén Apor Vilmos gyulai plébános indítványára megbízták a főispánt, Korossy Györgyöt, hogy „informálódás" után tegye meg a szükséges lépéseket.
