Századok – 1996
Tanulmányok - Novák Attila: Cionisták; baloldaliak; államrezon. (Cionizmus és államhatalom a 30-as évek Magyarországán) VI/1341
1348 NÓVÁK ATTILA A hír hallatán a jobboldali lapok frontális támadást indítottak a Magyar Föld Rt. sarkadi bérgazdaságának főrészvényesei, az „idegeneket" alkalmazó Hatvany-család ellen s részletesen számoltak be arról, hogy az „idegen" zsidók több és jobb ellátásban részesülnek, mint az azonos munkakörben dolgozó „magyarok" és elveszik tőlük a kenyeret. Az rögtön világossá vált, hogy nem német, hanem magyar zsidókról van szó, de a parlament május 9-i ülésén Turi Béla és Petrovácz Gyula felszólalt az „idegen" munkások ellen.4 3 Az igazság az volt, hogy a hatvani hachsaráról 27 mezőgazdasági munkán lévő chaluc ment át a biharmegyei Sarkadra, a Magyar Föld Rt. bérgazdaságába — melynek főrészvényese szintén a Hatvany-család volt. A „horogkeresztes" sajtó rágalmait a Magyar Távirati Iroda is cáfolta. A jobboldali lapok (Magyarság, Nemzeti Újság stb.) és politikai közvélemény ebben az időben még nem ismerte a hachsarákat, így attakját sem a kissé egzotikusnak tekintett cionisták ellen irányította. A támadások kereszttüzébe így a Hatvany-család került: „... Itt nem az a felháborító, hogy a cionista ifjak répát kapálnak, hanem az, hogy egy úgynevezett katolikus magyar bárói família hivatásának érzi a cionista gondolat ilyen támogatását..." — írta „egy magyar földbirtokos-reformer" a Magyarság-ban.4 4 A Zsidó Szemle felháborodottan utasította vissza a vádakat s közölte a Palesztina Hivatal közleményét, mely a hatóságtól és a nyilvánosságtól azt kérte, hogy ,jóindulatú tudomásulvétellel" járuljanak hozzá ahhoz, hogy „...néhány száz megsemmisülés előtt álló fiatalember (a munkanélküliségről van szó - N. A.) legalább nehéz mezei munkához jusson és kiképzés után olyan helyre vándorolhasson, ahol lelki egyensúlyban, nehéz munkával dicsőséget szerezhet a magyar földművelés jó hírének".45 A korrektségre törekvő Magyar Alföld pedig közölte a hachsarázók nevét, foglalkozását és illetőségi helyét és védelmébe vette a hachsarázókat.4 6 1933 nyarán — a csendőrség nyomozó osztályparancsnoka bizalmas jelentése szerint három helyen táboroztak cionisták. Az egyikben, Varsány község (Nógrád vm.) mellett július 4-től 25-ig 85 cionista „cserkész". Közülük 20 fő július 30-ig táborozott ott. Ungár Endre, a budapesti 273. számú tábor alparancsnokának indítványára budapesti, kispesti, óbudai, kiskunfélegyházi és békéscsabai fiatalok jöttek össze táborozni.4 7 Ez a tábor teljesen legális volt, hiszen a Természetbarátok Turista Egyesületéhez tartoztak. A második tábor Bernecebaráti mellett volt. Ezt a tábort a Zsidó Szemlében úgy hirdették, mint a Hasomer Hacair IV nyári táborát.48 A tábor vezetője Goldblatt Márton sómér volt. Az újságban szereplő felhívás szerint július 27-től augusztus 5-ig tartott a tábor, de a csendőrségi jelentés szerint már július 7-én megkezdődött 10, majd július 29-e után 9 résztvevővel. A csendőrségi jelentés augusztus 11-ére datálja a tábor „berekesztését". A problémák a harmadik táborral voltak. A szintén Bernecebaráti melletti erdőrészben augusztus 11-étől 65 cionista táborozott. A tábor vezetője Zsoldos Imre (Jehúda) egyetemi hallgató volt.4 9 17-én a kemencei csendőrörs támogatásával a győri államrendőrség két detektívje jelent meg a táborban, akik leigazoltatták a táborozókat s három kitiltott sajtóterméket foglaltak le. A könyvek szexuális felvilágosító tartalmúak voltak.50 A csendőrség nyomozó osztályparancs-
