Századok – 1996

Történeti irodalom - Zylberberg Michel: Une si douce domination (Ism.: Majoros István) V/1333

1333 TÖRTÉNETI IRODALOM Ruszoly József szintén Degré Alajos szűkebb pátriájából választott témát. („Zalai választások a Közigazgatási Bíróság előtt" 279-291.) A tanulmány feldolgozza, hogy a két világháborű közötti időszakban milyen választási viták zajlottak le Zala vármegyében. Sík Ferenc „Kossuth Lajos jogi reformtervei" címmel publikált az emlékkönyvben (291-299.). A Pesti Hírlap tüzetes áttekintéséből hiteles képet kaphatunk a nagy reformer szabadságharc előtti jogi elképzeléseiről. Stipta István az önkormányzatok központi felügyeletének dualizmuskori fejlődését tekintette át. („A főispáni hatáskörtörvényi szabályozása 1870, 1886" 299-313.) Szita János aMohács utáni magyar önállósulási törekvéseket dolgozta fel osztrák és magyar nézőpontból („Magyarország és a Habsburg-tartományok kapcsolata 1526 és 1848 között" 313-333.) Az emlékkönyv jogtörténeti és bölcsészettudományi szempontból egyaránt érdekes alkotás. Mindkét tudományág művelői számára érdekes és maradandó ismereteket tartalmaz. Méltó emléket állít Degré Alajosnak. Szabó István Zylberberg, Michel UNE SI DOUCE DOMINATION Les milieux d'affaires français et l'Espagne vers 1780-1808 Comité pour l'histoire économique et financière de la France, Ministère des Finances, Paris 1993. 654 o. EGY OLY SZELÍD URALOM Francia üzleti körök és Spanyolország 1780-1808 Az első benyomás Michel Zylberberg munkájáról az, hogy hatalmas, óriási vállalkozásról van szó. Hatalmas, mert forrásait a madridi, a sevillai, a cadizi, a valenciai, a barcelonai, a párizsi, a bayonne-i, a bordeux-i, a lyoni, a marseille-i, az orléans-i, a pau-i, a roueni, a rennes-i, a londoni és a brüsszeli levéltárakban gyűjtötte össze. Mindezt spanyol, angol és francia nyelvű publikált források egészítik ki, a szakirodalom — ugyancsak a már említett három nyelven — oldalakra rúgó listájáról nem is beszélve. S talán azt sem kell elhallgatni, hogy a szerző nem egyetemi ember — legalábbis a könyv megjelenésekor — , hanem a párizsi IV Henrik líceum tanára, ami nyilván nem könnyítette helyzetét abban, hogy egy szinte már életműnek is nevezhető hat és félszáz oldalnyi értekezést írjon a 18.századi francia-spanyol gazdasági kapcsolatokról. Az ilyen jellegű feldolgozás azonban nem ritkaság a francia történetírásban, mert aki e tudományra adja a fejét követelmény, hogy mintegy tizenöt esztendei munkával hasonló monográfiát tegyen az asztalra (Változás az utóbbi időben figyelhető meg azzal, hogy Franciaországban szintén a nálunk is elfogadott Ph.D szisztémára tértek át). Ez a feltétele az ún. államdoktorátusnak, s ezzel a jelölt a szűk tudományos elit tagjává válhat. Zylberberg munkáját az segíthette, hogy a nemzetközileg elismert francia gazdaságtörténeti iskolához kapcsolódva, Pierre Vilar tanítványaként kezdhetett kutatásaihoz. A szelíd dominanciáról írott munkája azonban a tanítványt kétséget kizáróan mesterré avatta. Ami a francia gazdaságtörténeti iskolát illeti, a már említett és a spanyol ügyeket kitűnően ismerő Pierre Vilar — nevét a magyar olvasó is ismerheti, hiszen a Spanyolország törtenete című munkáját a Gondolat Kiadó 1984-ben jelentette meg — mellett a francia gazdaság problémáinak jeles szakértője, Ernest Labrousse — pl. La crise de l'économie française à la fin de l'Ancien Régime et. au début de la Révolution, PUF, 1943 — és Pierre Léon hatása is megemlíthető Zylberberg munkásságára. Ez utóbbi neve jelzi, mint szerkesztő és szerző is a világgazdaságtörténetét bemutató hat kötetes összefogalalást (Histoire économique et sociale du monde, Paris 1977.). Zylberberg könyve ugyanakkor abba a kutatási folyamatba is beilleszthető, mely a gazdaságtörténeti kereteken túllépve a nemzetközi kapcsolatok tágan értelmezett folyamatait vizsgálja oly módon, ahogy ez a Renouvin iskolához tartozó René Girault munkásságánál is megfigyelhető, amikor azt a kérdést teszi fel a francia-orosz pénzügyi kapcsolatokat elemezve (Emprunts russes et investissements fiançais en Russie, 1887-1917. Recherches sur les investissements internationales, Paris 1973.) hogy a francia