Századok – 1996

Kisebb cikkek - Kádár Judit: Michael Joseph Quin találkozása Széchenyi Istvánnal az Al-Dunán V/1277

1282 KISEBB CIKKEK 1282 itt rendkívül hideg az időjárás. A város és különösen a palota egyfelől ki van téve a Duna kigőzölgésének—itt a kiszélesedő folyót óriási felületen érik a napsugarak —, másfelől a fagyos léghuzatnak, ami a Balkán-hegység felől zúdul a városra Két­ségtelenül nagyon elégedetlen volt sorsá­val, s a homlokán kereszt-irányban hú­zódó, gyötrelemről árulkodó ráncok ön­kéntelenül is arról tanúskodtak, hogy meg­bánta amiért áttért a mohamedán hitre. Végre kocsizörgést hallottunk az ud­varról. Azonnal jelentették, hogy a pasa visszatért, s hogy néhány perc múlva a színe elé bocsátanak minket. Körülbelül húsz vagy harminc rongyos tisztből álló sorfal közt mentünk végig, akik közül né­hányan turbánt és virágos selyemköpenyt viseltek, s egyszerre tágas szalonba ér­tünk. Kék szőnyeg borította, s egyetlen bútora egy dívány vagy inkább pad volt, amit sárga damaszttal fedtek le, s a szoba falai mentén körben helyeztek el. Husz­szein a hagyományos törökülésben he­lyezkedett el az egyik sarokban. Kinézetre körülbelül ötvenöt éves lehetett, barna arcbőrén alapos nyomot hagyott a himlő, s reszketett, mintha ópiumevő volna Sze­méből a hatalom gyakorlása által meg­szerzett rendkívüli intelligencia sugár­zott. Sötét oliva színű, cobolyprém szegé­lyű szövetköpönyeget viselt, és a piros görög sipkát a kék selyembojttal. Belépé­sünk pillanatától beszélgetésünk végéig egyfolytában dohányzott. Jobbján, szin­tén törökülésben, kedvenc feleségétől szü­letett tíz év körüli fia foglalt helyet. Pon­tosan ugyanolyan öltözéket viselt, mint atyja, és minden kétséget kizáróan a leg­szebb fiú volt, akit életemben láttam. Magas homlok, sötét, szépen ívelő sze­möldök, hosszú, fekete pillák, csillogó mo­gyorószín szemek, lágy, ovális formájú orca, a kicsattanó egészség píijával. Ajkai olyan pirosak voltak, mint a rózsa, s ő maga, tudatában magas státuszának, u­gyanakkor mégis töprengő arckifejezésű, s mindezek tetézve még egy itáliai szép­ségénél is tökéletesebb vonásokkal: akár Raífaello egyik angyalának modellje is le­hetett volna A fiú és atya közti kirívó ellentétet megértheti mindenki, aki látta a Bölcsesség és Igazság szobrát12 a római Szent Péter-székesegyházban, vagy aki el tudja képzelni a vihart arató, felhőpalás­tot viselő Telet, amint visszatér, hogy rá­pillantson a vidám Tavaszra. Husszein hangját, mely természettől fogva nyers volt, nyilvánvalóan meglágyí­totta ennek a bájos ifjúnak a jelenléte. Az orvos segítségével nagyon kedvesen felszólított, hogy foglaljunk helyet az i­dőközben ebből a célból behozott széke­inkre. így együtt elég furcsa csoportozatot alkothattunk: a díványon dohányzó pasa, mellette a fia egy ezüstsípban végződő lovaglóostorral a kezében; a gróf, aki a pasával szemben ült, magyai- díszruhá­ban; Tasner úr és jómagam, feketében és fedett fővel a gróf balján ülve; a három karanténfelügyelő pedig velünk egyvonal­ban álldogálva. Közvetlenül a gróf mögött állt az inasa díszes libériában és a vadőre Lincoln-zöld színű öltözékben, felhajló szélű, zöld, tollas kalappal a fején — mind­kettőjük kezében egy-egy ezüstveretű duplacsövű vadászpuska. Mögöttük pedig cipő vagy papucs nélküli tisztek és szolgák egész serege. Lábujjuk kikandikált haris­nyájukból, az európai és keleti öltözékek minden fajtája megtalálható volt visele­tükben, s teljesen elfoglalták a pasa és az ajtó közti területet. Miután átestünk a bemutatkozás for­maságain, a gróf a firenzei segítségével közölte, hogy Vidinből Bukarestbe tart, s kötelességének érezte, hogy tiszteletét tegye a pasánál. Elmondta, hogy magyar nemes, akit az osztrák császár megbízott azoknak a munkálatoknak az irányításá-

Next

/
Thumbnails
Contents