Századok – 1996
Kisebb cikkek - Kádár Judit: Michael Joseph Quin találkozása Széchenyi Istvánnal az Al-Dunán V/1277
KISEBB CIKKEK Kádár Judit MICHAEL JOSEPH QUIN TALÁLKOZÁSA SZÉCHENYI ISTVÁNNAL AZ AL-DUNÁN Michael Joseph Quin (1796-1843) egyike volt azoknak a reformkorban Angliából érkezett utazóknak, akik valószínűleg a szigetország külpolitikai érdekeit veszélyeztető úgynevezett „keleti kérdés" kiéleződése, a cári birodalom európai expanziós törekvései miatt keresték fel Magyarországot. Quin ügyvéd végzettségű politikai újságíró volt, aki a Morning Chronicle és a Morning Herald című napilapokban jelentette meg bel- és külpolitikai cikkeit, hasonló témájú könyveket is publikált, s 1836-ban saját lapot is alapított, a katolikus Dublin Review-t. Steam Voyage Down the Danube című kétkötetes műve 1835-ben jelent meg a londoni Bentley Kiadónál. Quin úticélja Konstantinápoly volt. Pesten szállt hajóra, s 1834. október l-jén az orsovai kikötőben találkozott Széchenyi Istvánnal, aki az Al-Duna szabályozása királyi biztosaként tartózkodott a térségben. Széchenyinek ez volt a negyedik al-dunai útja: 1834. augusztus 30-án mdult Pestről, s Bukarestbe készült, hogy a havasalföldi hoszpodár, Ghika herceg támogatását megnyerje azokhoz a dunai munkálatokhoz, melyeket a hoszpodár fennhatósága alá tartozó folyómederben, illetve partszakaszon kívánt elvégeztetni. A gróf másnapra meghívta ebédre az ismeretlen űjságírót, majd felajánlotta, hogy mivel útjuk egy darabig egyfele visz, tartson vele Ruszcsukig, a Duna jobb partjánál fekvő török kikötővárosig.1 Quin ezt követően egy hetet töltött a gróf társaságában, s könyvében e találkozás alapján, a Széchenyitől származó ismereteire támaszkodva számolt be — elsőként angol nyelven — a magyarországi reformtörekvésekről. Orsovától Gladováig a gróf kocsiján utaztak: megtekintették a Vaskapunál folyó munkálatokat, s Széchenyi megmutatta az újságírónak Traianus emléktábláját és hídjának maradványait. Gladovánál hajóra szálltak, hogy Vidinbe utazzanak, mivel Széchenyi útközben értesült arról, hogy a folyó szabályozásába avidini pasa is „beleszól",2 s így látogatást tett nála, hogy megnyerje a gőzhajózás ügyének. Quin könyvében két fejezet szól e találkozásról; leírása kiegészíti ismereteinket Széchenyi negyedik al-dunai útjáról. A gróf e napokról ugyanis csupán rövid feljegyzéseket készített naplójában, mivel lehangolták az utazás során támadt nehézségek, s sikertelennek érezte útját. A vidini pasánál tett látogatást például így értékelte naplójában: „Das ganze ging kalt, stumm und dumm vorüber" — „Hidegen, szótlanul és ostobán telt az egész."3 Michael J. Quin leírása megismertet azokkal a viszontagságokkal, amelyekkel Széchenyinek nap nap után szembe kellett néznie; s beszámolója nyomán egyben a gróf karakteréről is árnyaltabb képet alkothatunk. Az itt közreadott szöveg az Aetas 1995. évi 1-2. számában megjelent fordítás folytatása,4 Quin útleű-ása első kötetének 165-194. oldalaiból. * Gladova környékét egymást követő festői hegyláncok alkotják, a Duna felé lejtenek, s keblüket a déli nap elé tárják.
