Századok – 1996

Kisebb cikkek - Kádár Judit: Michael Joseph Quin találkozása Széchenyi Istvánnal az Al-Dunán V/1277

1278 KISEBB CIKKEK Jelenleg megmûveletlenek, de aligha kétséges, hogy néhány éven belül szőlőskerteket alakítanak ki rajtuk, amire talajuk igen alkalmas. A grófot [Széchenyit] különleges öröm tölti el, valahányszor törekvéseinek várható eredményeire gondol, melyek szülőföldje e folyójának minden országában megvalósulhatnak. Este teára voltunk hivatalosak a helység katonai, azaz inkább karanténparancsnokához.5

Éppen alkonyodott, amikor elindultunk a hajóról. Aranyszínben pompázott a láthatár, kelet felé fölragyogott a horizont, és az újhold úgy jelent meg Szerbia áttetsző egén, mint egy törékeny ezüstsarló. Soha korábban nem láttam még havi pályájának ilyen korai szakaszán. Mintha a hegyek csúcsait épp akkor érte volna el az első napsugár! Megértettem, hogy miért a holdat választották nemzeti jelképükké: ahogy föltűnt az égbolton, mintha a mennyország egyik angyalának íja lenne, szinte rajongást kiváltóan csodálatos. Házigazdánk, egy kék egyenruhás havasalföldi tiszt, jóképű, jóindulatú fiatalember volt. Háza, azaz inkább kunyhója cserényből készült. Mindkét oldalon bevakolták sárral, s bár belül ki is meszelték, a falak egyenetlensége vesszőfonadékról árulkodott. A tető is hasonló stílusban készült. Agyát, egy a föld színijénél alig magasabb matracot, mely ülőalkalmatosságul is szolgált, az egyik sarokban helyezte el. Szobájában két asztal is állt. Ezek egyike pipereasztal és múzeum volt egyben. A gyűjtemény különféle, például borostyáncsutorás török pipákból, egy ezüstcsengőből, egy ollóból, burnótos szelencéből, zenedobozból, kis utazótáskából, egy óriási ezüstórából, zsebkésből, egy erős illatot árasztó üvegcséből és egy pomádés tégelyből állt. E tárgyakat barna gézfátyollal óvta. A fádon élénkszínű szőnyeg lógott, közepén egy mameluk vadászkutyát tartott pórázon. Szobájának ebben a részében helyezte el igen ízlésesen a kardját, puskáját, tölténytartó dobozát, lőportartóját, jatagánját, övét és váll-lapjait. Társaságunk hamarosan megszaporodott barátunk egy tiszttársával, egy beteges kinézetű, félszemű férfival, aki nagy termetű, kövér, csúnya nő kíséretében jelent meg. A nőnek egy szál foga sem volt, és nagyon kicsípte magát. Nem volt fiatal, mégis szemlátomást meghódította kísérője szívét, aki miután talált számára egy széket, maga a lába előtt egy zsámolyon helyezkedett el, s a nő kövér kezét fogva azt gyakran megcsókolta. Később megtudtam, hogy a hölgy nagyon gazdag, s amikor hírül vette a gőzhajójárat létesítését, az ország belsejéből Gladovára jött, hogy férjet keressen magának. Útja, minden jel szerint, sikerrel kecsegtetett. A teát vizespoharakból ittuk, tejjel és rummal, amit tekintettel a hűvös estére, mindnyájan kiválónak tartottunk. Közben felhúzták a zenedobozt, s ez nagy örömére szolgált a szerelmeseknek. A gróf játékos könnyedséggel, tettetés nélküli leereszkedéssel vett részt a jelenetben. Itt megnyilvánuló szerencsés tulajdonsága, hogy környezetével anélkül tudja egyenlőnek éreztetni magát, hogy közben viselkedésének természetes nemességét elvesztené, az oka annak, hogy honfitársai közt oly példátlan népszerűségnek örvend. Az estét whisttel fejeztük be a kabinunkban; a gróf játszott az asztallal, Tasner úr6 ellen és ellenem. A következő reggel is felvirradt (október 5.), de a szekereknek vagy a szállítmánynak, amire vártunk, hírét sem hallottuk. Mindnyájunkat bosszantott a késlekedés, ami teljesen érthetetlennek tűnt, mivel korábban azt a hűl kaptuk, hogy már megérkeztek Orsovára. A gróf szert tett egy lóra, s azt mondta, hogy