Századok – 1996
Közlemények - Remport Zoltán: A reformkor kiemelkedő ipari kísérlete: a csetnek–pécsi vasgyár I/105
112 REMPORT ZOLTÁN hengersorral. A telepített kavaró- és forrasztókemencék rendszere nem ismert, de valószínűnek látszik, hogy az akkor elteijedt lépcsős-rostélyos lángkemencéről van szó. Egyébként a kavaró- és forrasztókemencék felépítése teljesen megegyezett, azoknak csupán a fenékkiképzése volt eltérő: a kavarókemencék feneke teknős volt, a forrasztókemencéké pedig síkkiképzésű. A gőzpöröly a kavarókemencékből kiemelt vastuskók (lupák) tömörítésére szolgált, azt nyilvánvalóan közvetlenül a kavarókemencék elé telepítették. A főhelyet természetesen a kombinált hengersor foglalta el, amely a központi meghajtó egységből állt, s arról ágaztak le a hengersorok: a lupa- vagy sínsor, a buga- vagy bocssor, a rúdsor és a lemezsor. A gőzgépre tehát "négy hengersort telepítettek, amelyek közül a rúdsor kétállványos, a többiek egyállványosak voltak.28 Ugyancsak a gőzgép tengelyéről kellett meghajtani a daraboló ollót is, amely a nyerssínek darabolására és a lemezek végvágására szolgált. A meghajtáshoz eredetileg egyetlen 50-60 lóerős gőzgépet terveztek, ez azonban már az első próbáknál gyengének bizonyult, így annak átépítéséhez is azonnal hozzá kellett kezdeni, valószínű azonban a meghajtást sohasem sikerült megnyugtatóan megoldani.2 9 A hengerlés tervezett menetét a következőképpen kell elképzelnünk: A Csetnekről szállított és szilárd állapotban adagolt nyersvasat a kavarókemencében megolvasztották és a kavaró eljárással kovácsvassá készítették ki. A kemencéből kiszaggatott cipóalakú lupákat a gőzkalapács alatt tömörítették, megszabadítva azt a még benne maradt salaktól, majd még ugyanazzal a meleggel a lupasoron nyerssínné (laposvassá) hengerelték. Az így kapott nyerssinet feldarabolták, darabjait egymásra rakták (pakettálták), s az összeillesztett csomagot a forrasztókemencébe helyezték, ahol magas hőmérsékleten izzították. A részben összehegedt csomagot ezután a bugasoron kihengerelték, ahol az teljesen összehegedt és megkapta a kívánt négyzetes vagy lapos keresztmetszetét. A négyzetes félterméket (bugát) vagy laposvasat (platinát) újra visszahelyezték a forrasztókemencébe, s most már alacsonyabb hőmérsékletről rűdvassá, vagy lemezzé (plévassá) hengerelték tovább.30 b) A hengerművel szoros kapcsolatban állt a kazánüzem, a kazánt azonban nem közvetlenül a gőzgép mellé telepítették, hanem külön helyiségben (kazánházban) helyezték el. A kazánházból táplálták gőzzel a hengersorok és a gőzpöröly meghajtóegységét és a külön egységet képező kisebb gőzgépet, amely a gépműhely megmunkálógépeit hajtotta. c) A kovácsműhely 6 tűzhellyel dolgozott, amelyeket koksszal fűtöttek. A koksz készítésére két kokszoló kemence szolgált. d) Az öntöde a formázótérből állt, ehhez csatlakozott a mintaasztalos-műhely. A formázótérben állott a két kupolókemence. Az öntöde lett a gyár legkiépítettebb részlege, jóllehet a végső termelési folyamatban ennek csak alárendeltebb szerepet szántak. Az a körülmény azonban, hogy a gépeket házilag kívánták előállítani, az építkezés szakaszában az öntödét tette legfontosabb üzemrésszé. e) A gépműhely hasonló fontos szerepet töltött be és ugyancsak jelentősen kiépült. Volt ott hat esztergapad, gyalupad, fúrógép és csavarvágógép, s ezeket hajtotta meg az elsőnek telepített 15 lóerős gőzgép.
