Századok – 1996

Tanulmányok - Urbán Aladár: Népítélet Lamberg felett. Beszámolók; emlékezések; tanúvallomások V/1063

1106 URBÁN ALADÁR legtovább, négy hónapon át aranyat keresett.) Majd Panamán keresztül Liveipool és London érintésével Hamburgba ment, ahol az ottani amerikai konzultól útle­velet szerzett. Ezzel a Berlin-Drezda-Prága- Bécs-Pozsony útvonalon 1853. május 8-án Pestre érkezett. A sógornőjétől azonban megtudta, hogy a hatóságok ismerik névváltoztatását. Ekkor sietve Bécsbe ment, s onnan Párizsba készült, de a brünni pályaudvaron letartóztatták. Bár 1853. május 13-án rendőrkézre kei-ült, íté­lete csak 1854. június 20-án született meg: 15 év sáncmunka, nehéz vassal súlyos­bítva63 Végül meg kell említenünk Balogh János képviselő esetét, akit — mint láttuk — gyilkosságra felbujtónak, Lamberg haláláért morálisan felelősnek tarottak az osztrák hatóságok. Balogh a Bars megyei ellenzék ismert alakja, az 1848-as or­szággyűlés baloldalához tartozott, s a szeptember közepén a bécsi Reichsrathoz utazott országgyűlési küldöttség tagjaként felvette a kapcsolatot a császárváros radikálisaival. A szeptember 28-i események után megállapíthatóan igyekszik tá­volmaradni a fővárostól, s ehhez hivatalos segítséget is kap. Október 2-án még Pesten van (ekkor védekezik az országgyűlés előtt a Pester Zeitung vádja ellen), majd a táborba megy és — tudomásunk szerint — Csányi küldi a főseregtől Perc­zelhez. О hozza Perczel október 5-i jelentését Pestre, s másnap beszámol az or­szággyűlés előtt is. Jelen van a Schwechátnál lezajlott ütközetnél, ezért november 5-én tiszteletbeli őrnagynak nevezik ki. Előbb Nagyváradra küldik a népfelkelést szervezni, de Hodossy Miklós kormánybiztos nem hajlandó vele dolgozni. Ekkor Kossuth november 12-én a trencsényi és nyitrai népfelkelés szervezésére küldi. Decemberben már a fővárosban van, s átveszi a frissen szervezett 71. honvéd­zászlóalj parancsnokságát.*54 Balogh 1849 telén Komárom várában volt, de a nyári visszavonulás idején egységével elhagyta azt. Feltehetően ott volt Temesvárnál, s Kolosy vallomásából tudjuk, hogy utoljára Lúgoson találkoztak, ahol Balogh két lovat vásárolt. Október végén az osztrákok egy elfogott levél jóvoltából tudták, hogy Viddinben van, s a 4. jelentés úgy ítélte meg: adott a bűnvádi alapja, hogy mint a Lamberg-gyilkosság „morális felbujtójának kiadatását kéljék a Portától. Erre tudtunkkal nem került sor, s Baloghot az emigrációban lévő vezetők között távollétében 1851. január 25-én halálra ítélték.65 Nem követve az ekkor 54 éves Balogh életútját, csak azt említenénk meg, hogy az internálásból kiszabadulva előbb Máltára, majd Angliába ment. 1859 novemberében azonban saját elhatározásból Szászország felől, Bodenbachnál át­lépte az osztrák határt. Johann Balogh de Galantha, a neves „politischer Flücht­ling" megjelenése, s az, hogy vizsgálatnak kívánja korábbi szerepét alávetni, némi izgalmat okozott a bécsi rendőrminisztériumban. Prágából Pestre szállították, s a pesti Polizei-Direkzion mái- november 20-án jelentette átvételét, másnap pedig Balogh ügyét áttették a budai Landesgerichthez. Az iratok hiányoznak, így nem ismeijük a kihallgatás anyagát sem. Az iktatókönyvből megállapíthatóan Bars megye még 1851-ben — az ítélet kihirdetése után — kérte, hogy volt képviselő­jének kegyelmezzenek meg. Most „az engedély nélkül hazatért" politikai mene­kült ügyét felelevenítve újratárgyalni — a nyáron Itáliában elszenvedett vereség és a néhány hete aláírt, Lombardia elvesztését szentesítő zürichi béke légkörében

Next

/
Thumbnails
Contents