Századok – 1996

Tanulmányok - Urbán Aladár: Népítélet Lamberg felett. Beszámolók; emlékezések; tanúvallomások V/1063

NÉPÍTÉLET LAMBERG FELETT 1081 A magyar forradalom és szabadságharc első igényes, hazai szerző részvételével készült összefoglalása 1859-60-ban jelent meg francia nyelven. Szerzője I-rányi Dániel, 1848-as képviselő és kormánybiztos, aki saját tapasztalatai és az addig megjelent emlékiratok felhasználásával — Chassin francia történész segítségével — készítette el munkáját. Irányi úgy tudja, hogy Lamberg már Budán volt 28-án reggel, s átment Pestre Majláth Györgyhöz, akit nem talált otthon. Pestről egy bérkocsiban utazva a Budáról visszatérő, kaszákkal felfegyverzett tömeg a hídon felismerte és végzett vele. Az esetet egy nemzetőrtiszt jelentette a bizottmányi ülést tartó képviselőháznak. A nyomában érkező kaszás tömeget azonban a ház elnöke megakadályozta, hogy az az ülésterembe nyomuljon. Ezt követően a ház összeült, elítélte a történteket és utasította az illetékes hatóságokat, hogy nyomozza ki a bűnösöket.23 A szabadságharc történetének következő jelentős összefoglalása ugyancsak külföldön született, de magyar nyelven, Szerzője Horváth Mihály, a Szemere-kormány volt vallás- és közoktatási minisztere. Az 1865-ben Geníben megjelent munka a napilapok korabeli tudósítását követi, mindenekelőtt Kossuth Hírlapját, mert nemcsak azt fogadja el, hogy Lamberg már az előző napon megérkezett Budára, hanem ír Ürményi kocsijának feltartóztatásáról is, amely ebben a tudósításban szerepel. Horváth előadásában Lamberget a hídon, Budáról Pestre menet tartóztatták fel, s miután kilétét nem tagadta, kocsijából kirángatták és megölték. Horváth Mihálynál tehát nem szerepel a királyi biztosnak Majláth Györgynél tett látogatása, így nem kellett abban állást foglalnia, hogy otthon találta-e őt Lamberg. A fentiek alapján mondja el Horváth azt is, hogy a Lambergnél talált iratokat miként vitték a képviselőházba, s az miként ítélte el a történteket. 1867-ben Pesten jelent meg az időközben 1858-ban meghalt Mészáros Lázár kétkötetes munkája. О szeptember 28-án még a déli táborban volt, így az eseményeket hallomásból ismerte. Emlékezéseiben elmondja, hogy Lamberg Melczer Andor ezredes, volt hadügyi államtitkár kíséretében érkezett, amit addig sem a korabeli sajtó, sem más munka nem emlegetett. Mészáros is úgy tudja, hogy Lamberg nemcsak Batthyányi, de Majláth országbírót sem találta. A volt hadügyminiszter szerint Lambergnek tudnia kellett a főváros nyugtalanságáról, így nagy merészség volt egyedül jönnie. (Ezt csak a sürgősség mentheti - mondja az emlékező, mert különben „az ármányos ausztriai kabinetnek kellene tulajdonítani, hogy az ördögöt kihívni, vagy előidézni akarta") Mészáros végül megemlíti, hogy Kossuth Balogh Jánost küldte ki Lamberg elfogására, s hogy „a gyilkosok egyikének neve, bár nyilvános titok volt, kitől sem ismertetett, és ez később a törvények büntető erejét nem is érezte".24 1867-ben Emich Gusztáv, a magyar akadémia nyomdásza hasznos kézikönyvvel: az 1848-49-es események napi krónikájával lepte meg olvasóit. A nagy gonddal készült, a korabeli napilapokat és az addig megjelent kiadványokat feldolgozó — s máig haszonnal forgatható — munkát Szeremlei Samu hódmezővásárhelyi lelkész állította össze. Lamberg halálát a Közlöny és a Pesti Hírlap cikkei alapján ismerteti. Mivel azonban a szerző az események idején 11 éves volt, s vidéken élt, a tudósításoknak a Duna hídjára tett megjegyzését az 1849 óta használatos Lánchídra értette, s ezzel egy új hibaforrást iktatott be a történtek lei-