Századok – 1996

Tanulmányok - Urbán Aladár: Népítélet Lamberg felett. Beszámolók; emlékezések; tanúvallomások V/1063

1082 URBÁN ALADÁR rásába. 1868-ban viszont a Honvéd c. lap Kovách Ernőnek, az 1848 szeptember végén frissen kinevezett főhadnagynak és szemtanúnak a beszámolóját közölte. A szerző már csak a hajóhídról lábánál fogva vonszolt hullát látta. „Borzasztó látvány volt - írja; a lemészárolt többé nem hasonlított emberi alakhoz, hanem egy véres hústömeggé vált, ruházata ezernyi foszlányokra tépve, a test számtalan vágás és szúrás által összeroncsolva, sőt találkoztak olyanok is, kik a dühtől elvakítva, széttépett öltönyének egy-egy rongyát leszakítván, véres ereklye gyanánt tevék el, miután azt diadalérzettel szuronyra tűzve körül hordozták volna. A szerző ott volt a Dunaparton, amikor az Újépület magasságában egy uszályokkal érkező gőzöst megállítottak, kapitányát a tömeg partra kényszerítette és faggatta: uszályai azért üresek-e, mert a szállított katonákat Vácott partra tette? Kovách Ernő saját naplófeljegyzéseit használta, s talán az utolsó kortárs és szemtanú, aki emlékezeti tévedések nélkül számolt be a fejleményekről.25 1870-ben, Batthyány újratemetése idején több kiadvány jelent meg, amely a miniszterelnök életútjával, s így az 1848-as eseményekkel foglalkozott. Lamberg halálával kapcsolatban azonban ezek a munkák semmi érdemlegeset nem tartalmaztak. Kevés új elem található a Vargyas Endre által 1879-ben kiadott, s címében is „a nép számára" írt 1848-49-es összefoglalásban. A szerző Lamberg előző napi megérkezéséről beszél, s az ő előadása szerint is Budáról Pestre indulva, a gróf kocsiját a hídhoz érve tartóztatták fel. Megbizonyosodva, hogy ő az akit keresnek, „megrohanták kardokkal és kaszákkal a kocsit, Lamberget nyakán egy tőrdöféssel megsebesítették, s kirántották a kocsiból". A nemzetőrök védték Lamberget, s kívánságára Kossuthhoz akarták kísérni. De a feldühödött nép karddal, puskával és kaszákkal rohanta meg, s a gróf néhány pillanat múlva „sűrű szúrások alatt vérben fetrengett a hídon . Eddig a leírás — kivéve azt, hogy Lamberg első sebét tőrdöfésre vezeti vissza — megfelel az ismert verzióknak. Az azonban mái- a szerző felületessége, hogy szerinte az áldozat zsebében talált iratok egyike Majláth Györgyöt országbírónak (!) nevezte ki. Több fontos információt ígértek Pulszky Ferenc 1880-ban megjelent emlékezései, mivel ő Lamberg küldetése idején a bécsi magyar külügyminisztérium vezetője volt. Pulszky azonban érthetően a bécsi eseményekre koncentrált, s Lamberg megölésére kevés figyelmet fordított. Szerinte a gróf éjjel érkezett Pestre, s elsőnek Majláth Györgyöt kereste fel, aki megütközött az ellen nem jegyzett kéziratok miatt, s azt ajánlotta, hogy sürgősen keresse meg a táborban Batthyányi. Lamberg azonban nem hallgatott rá, átment Budára, de akkorra mái- a riadóztatott nemzetőrség elfoglalta a vár kapuit, mert Lamberg megérkezése már tudott volt. „0 tehát — folytatja Pulszky — visszasietett a bérkocsin polgári öltönyben az egyenruha fölött", s a hídon fegyveres néppel találkozott, „felismerték, szétdarabolták, zsebében találták utasításait, azokat az országgyűlésbe bevitték". Ezek a sorok azt sugallják tehát, hogy Lamberg Pestre érkezett, hogy a budai várba nem tudott már bemenni, s hogy visszatérőben „polgári öltönyben az egyenruha fölött (?!) ismerték fel és ölték meg. 1880-ban még egy változatot olvashattak az érdeklődők Lamberg haláláról Molnár György színésznek — az 1861-ben létrehozott budai népszínház alapítójának — Szabadkán megjelent emlékirataiban. Eszerint az „árulás" hangoztatása hozta lázba a fővárost, de az összeverődött nép nem tudta, milyen veszély fenyeget. Egyesek