Századok – 1996

Tanulmányok - Urbán Aladár: Népítélet Lamberg felett. Beszámolók; emlékezések; tanúvallomások V/1063

NÉPÍTÉLET LAMBERG FELETT 1079 nyek bemutatását Vasvári megérkezésével kezdi, majd elmondja, hogy Balogh képviselő volt az, aki a népet felszólította, hogy a Budára megérkezett Lamberget fogják el. Itt olvashatunk először arról, hogy Hajnik Pál, az országos rendőrség vezetője még a tömeg előtt Budára kocsizott, hogy meggyőződjék Lamberg megérkezéséről, aki ti. a Fortuna vendégfogadóban (ma: Fortuna u. 4.) vett ideiglenes szállást. (A fogadó egy alkalmazottja jelentette a budai nemzetőrségnek, hogy Lamberg megérkezett.) Janotyckh szerint a királyi biztos haladéktalanul Hrabovszkyhoz, a budai főparancsnokság vezénylő tábornokához ment, hogy a további intézkedéseket megbeszéljék. Itt nem talált „szolgálatkész meghallgatást ". Hrabovszky ekkor adjutánsát adta Lamberg mellé, aki Pestre igyekezett, hogy megszerezze a miniszterelnöki ellenjegyzést a királyi kéziratokra, majd „az országygyűlést személyesen eloszlassa". (A Hrabovszky elleni hadbírósági ítélet ismeretében könnyű volt — bármiként történt is — a főhadparancsnok kelletlenkedését állítani, miként Lamberg elszántságáról nyilatkozni, hogy ti. személyesen akarta feloszlatni-az országgyűlést. Talán ezért nem említi az írás azt, hogy Lamberg civilben volt.) Janotyckh azt mondja, hogy Blazovich őrnagy, Lamberg kísérője valamilyen ürüggyel visszamaradt, s a gróf egyedül kocsizott Pestre. Míg Lamberg Batthyányt kereste — mivel Budán is úgy tudhatták, hogy esedékes visszatérése a táborból —, Hajnik is megérkezett Budáról. Janotyckh jól informáltságát mutatja, hogy tud arról (ami csak a hadbírósági jegyzőkönyvekből tudható), miszerint a képviselőháznál a kocsiból kiszálló Hajniktól megkérdezték: „Ist der Verräther schon hier?" Az igenlő válaszra ekkor kezdődött a Nagyhíd utcán és a hídfőben tolongó tömeg feltüzelése, amelyben egy bizonyos D... (ti. Dénes Lajos, akit ezért ekkor már elítéltek) kiemelkedő szerepet játszott. Az így feltüzelt tömeg egy része állandó kiáltozás és átkozódás közepette a hajóhídon Budára özönlött, ahol elsőként a főhadparancsnokság épületét — Lamberget ott gyanította — támadta meg és kutatta át. (Közben — jegyzi meg Janotyckh — a képviselőház balkonjáról számos képviselő nézte kedélyesen az utcai jelenetet.) A Pesten tartózkodó Lamberg, aki nem találta otthon Batthyányt, s az utcákon tapasztalható izgatottság miatt nem tartotta lehetségesnek, hogy a képviselőházba menjen, vissza akart térni Budára. (A legendagyártóban fel sem ötlött annak a lehetősége, hogy a királyi biztosnak utasítása volt arra, hogy az országgyűlés elnapolását elrendelő királyi kéziratot ellenjegyeztesse. Enélkül emiek megkísérlése eszébe sem juthatott.) A budai hídfő közelében felismerték és kirángatták a kocsiból. Néhány nemzetőr azonban megmentette a grófot a csőcselék első dühkitörésétől, és az őrszobára vitte. A „halált lihegő söpredék" — amely pillanatonként növekedett — már azzal fenyegetett, hogy ha nem adják ki azonnal a grófot, úgy lerombolja az őrség épületét. Ekkor Lamberg, látva helyzete tarthatatlanságát, maga kívánta azt, hogy az országgyűléshez kísérjék. Stern százados, a nemzetőrség parancsnoka is pontosan ezt akarta, s ez a kíséret megakadályozhatta volna a bekövetkezett vérengzést. Időközben az a hír terjedt el Pesten, hogy Hrabovszky a várkapukat bezáratta és a várost lövetni fogja. A hamis hírre riadalom támadt, az üzleteket bezárták, riadót doboltak, s egy kaszákkal, fejszékkel és furkósbotokkal felfegyverzett proletárcsapat „egy bizonyos Kolosy" vezetésével megindult a hídon, hogy az állítólag bezárt erődöt elfoglalja. Ez volt az a csapat, amellyel a gróf kísérete