Századok – 1996

Tanulmányok - Urbán Aladár: Népítélet Lamberg felett. Beszámolók; emlékezések; tanúvallomások V/1063

NÉPÍTÉLET LAMBERG FELETT 1067 szeptember 25-én kelt, a nádorságról történt lemondásáról Batthyányt tájékoztató levelében csak Lamberg küldetését említette. Az egyidejűleg kelt másik levélben pedig azt közölte az ügyvezető miniszterelnökkel, hogy a király nem fogadta el Batthyány kormányalakítási feltételeit (ti. hogy a horvát erőket állítsák meg, s papírpénz kibocsájtását megelőzendő nyújtsanak kölcsönt), s ezért gróf Vay Miklóst bízta meg a kormány megalakításával.5 Az idő sürgetett, ezért még szeptember 25-én elkészítették a Lamberg kinevezését tudtul adó császári manifesztum fogalmazványát, s ezzel a dátummal azonnal nyomdába adták. Pontosabban: az előzőek mintájára külön nyilatkozat készült a magyarországi lakosság, s egy másik az országban állomásozó katonaság számára. Másnap, szeptember 26-án elkészült a császár Lamberghez intézett megbízólevele, amelyben „az összes Magyarországon található csapatok" főparancsnokának nevezte ki az altábornagyot. Egyben arra utasította, hogy gyorsan, s amennyire lehetséges, teljes fegyverszünetet teremtsen. A nap folyamán megszületett a királyi kézirat Batthyányhoz, amelyben tudatja Lamberg kinevezését és felszólítja, hogy támogassa a tábornok küldetését. Az előkészületek azonban „gazda nélkül" történtek, s ez késleltette Lamberg indulását. A magyar lakossághoz intézett manifesztum ugyanis nemcsak Lamberg békeküldetéséről, s az országban található minden katonai alakulat és fegyveres csapat feletti főparancsnoki kinevezéséről nyilatkozott. A béketeremtésről szólva a császárnak a szeptember 19-én osztrák területről a Nyitra megyébe betört szlovák-cseh légió elleni fellépésről is szólnia kellett - gondolták a kiáltvány megfogalmazói. Ezért a manifesztum eredeti szövegében az a kitétel szerepelt, hogy a Felső-Magyarországon „kitört nyugtalanságot" a Morvaországból érkező katonai erő fogja elnyomni. Ezt azonban — a jelek szerint Windisch-Grátz ellenszegülése miatt — törölni kellett, s a módosított szöveg (a későbbi magyar fordítás szerint) csak a szükséges intézkedésekről beszél, amelyekre sor került, hogy „a törvényes rend Felső-Magyarországban is helyre állíttassák". A változtatás szükségessége szeptember 26-án derült ki, amikor az eredeti szövegezésű manifesztumok már Lambergnél voltak Pozsonyban. Ekkor Latour a változtatás szükségességéről értesítette a királyi biztost és kérte: váija meg a nyomtatás alatt álló új szövegek megküldését. Ez a magyarázata annak, hogy Lamberg — bár küldetése sürgős volt — még szeptember 27-én is Pozsonyban volt, s innen küldte meg a császárnak memorandumát, amelyben kifejtette aggályát, hogy Jellasics feltehetően nem fog neki engedelmeskedni.6 A futár a nádornak szeptember 25-i lemondását bejelentő és Vay miniszterelnöki kinevezését tudósító leveleivel 27-én délelőtt érkezett Pestre. Batthyányt nem nagyon lephette meg a főherceg lemondása, hiszen a nádor bécsi útja előtt Batthyányval találkozva már említette ezt a lehetőséget. Vay Miklós kinevezésének politikusként nem örülhetett, mivel az az ő hivatalvállalási feltételeinek elutasításátjelentette. (Magánemberként feltételezhetően megkönnyebbült, mert így terhes hivatalától megszabadult.) Lamberg királyi biztosi kinevezése ugyanakkor Jellasics megállításának lehetőségét ígérte. Batthyány jó viszonyban volt egyébként is Lamberggel, aki szeptember 10-én a Bécsből visszatérő miniszterelnöknek csapatokat bocsájtott rendelkezésre, mivel Batthyány a fővárosban — az ered-