Századok – 1996

Tanulmányok - Urbán Aladár: Népítélet Lamberg felett. Beszámolók; emlékezések; tanúvallomások V/1063

1068 URBÁN ALADÁR ménytelenül visszatérő országgyűlési küldöttség megérkezésekor — zavargásoktól tartott. Az altábornagy egyébként ismert volt publicisztikai tevékenységéről, s 1843 őszén az Akadémia tiszteletbeli tagjának is ajánlották, — egyébként sikertelenül. (Ajánlói között első helyen állott Teleki József, az elnök.) 1848 áprilisában Josipovics, a frissen kinevezett zágrábi főispán Lamberget ajánlotta horvát bánnak az engedelmességet megtagadó Jellasics helyett. Amikor pedig úgy hírlett, hogy a szerb felkelők ellen táborba szálló katonaság parancsnoka Bechtold altábornagy kassai hadosztályparancsnok lesz, akkor őt a Győrben megjelenő Hazánk c. lap június 24-én „a bécsi bukott bürokrácia" emberének minősítette, s helyette Lamberg kinevezését tartotta kívánatosnak, akiben „egy magyar hadvezér minden kellékei megvannak". (Május végén Latour a fenti katonai erők főparancsnokának Bechtold — vagy Lamberg kinevezését javasolta István nádornak.) Mivel Batthyány Lamberg kinevezésének kézhez vételekor kétségesnek tartotta, hogy a magyar sereg, amely már Székesfehérvárt is feladta, sikerrel tud majd ellenállni a horvát seregnek, ezért Lamberg főparancsnoki megbízatását az egyetlen lehetőségnek látta, hogy Jellasicsot megállítsák. Mivel bízott Lambergben, feltehetően az sem aggasztotta, hogy az országba az ő előzetes tudta nélkül — a szlovák szabadcsapatok elleni fellépés jogcímén — Morvaországból katonaságot vezényelnek. Erről az uralkodónak az ország népéhez intézett szeptember 25-iki nyomtatott manifesztuma első példányából értesült, amelyet a nádori levelek mellé „nem hivatalos mellékletként" csatoltak, - mint ezt perében később vallotta.7 Az országgyűlés szeptember 27-én délelőtt tíz órakor ült össze, ahol Batthyány utasítására ismertették Jellasics elfogott postájából a három legfontosabbnak tartott levelet. (Köztük Jellesics Latoumak intézett köszönetét és rendszeres támogatást kérő levelét, valamint a Kulmer báróhoz intézett sorokat, amelyben a megígért kiáltványt sürgeti.) Fél tizenkettő táján a miniszterelnök megbízottja egy órás szünetet kért, valamint azt, hogy „a hadügybeni érintkezésre megbízott hat tag" — vagyis a Ház szeptember 22. óta létező honvédelmi bizottmánya — keresse őt meg, mert velük sürgősen értekezni kíván. Batthyány azután a hat képviselő (és tudomásunk szerint Pázmándy házelnök, továbbá az új kormányba minisztereknek javasolt politikusok) előtt ismertette a lemondott nádor két levelét, valamint a király szeptember 25-iki, nyomtatásban megküldött két manifesztumát. Az utóbbiakon csak a király aláírása szerepelt, de Batthyány feltehetően ezt csupán „technikai kérdésnek" tekintette, hiszen Esterházy lemondása miatt nem volt Bécsben „a király személye körüli miniszter". A miniszterelnök közölte az értekezlettel, hogy ellenjegyzi majd a Latour megbízásáról szóló királyi kéziratot, s mivel a nádor levele szerint Lamberg mint királyi biztos „kibékítés végett a táborba le is küldetett", ő is azonnal a táborba megy. Azt kérte a jelenlévőktől, hogy a futár által hozott iratokat a képviselőkkel „tanácskozmányban (vagyis zárt ülésen) ismertessék. Ez déli tizenkét óra után megtörtént. A zárt ülésen elhangzottakat délután már az egész város ismerte, derül ki a Maivzius Tizenötödike aznap délután öt óra után megjelent számának tudósításából. Ez nemcsak a nádor lemondását, Lamberg és Vay kinevezését említette, de azt is, hogy a király a katonasághoz és a néphez proklamációt bocsájtott ki. A tudósítás így fejeződött be: „Lamberg generálról azt hiszik, hogy már táborunkban van, s személyesen