Századok – 1996
Tanulmányok - Gergely András: A Frankfurt–Budapest szövetség kialakulása 1848 tavaszán V/1033
FRANKFURT ÉS BUDAPEST KAPCSOLATA 1848 TAVASZÁN 1053 ben.12 3 Az osztrák miniszterelnök kénytelen-kelletlen elismeri ugyan, hogy a horvát-magyar államjogi viszályban a törvényes igazság a magyaroké. Am a politikában nem mindig a formális jog dönt — teszi hozzá cinikusan Ferenc Károlynak írt levelében. Nem lehet attól eltekinteni, hogy a szlávok azok, akik csüggenek az összmonarchián, Magyarország magatartása pedig „legalábbis kétes". Ugyanakkor a szlávok nacionalizmusa is veszélyes irányba megy — egyelőre tehát a kivárás a helyénvaló politika. Persze — teszi hozzá álszent módon — Magyarország ügyeire neki nincsen befolyása.124 Schmerling és a bécsi miniszterek között csak annyi ellentét van, hogy mindegyikük a saját politikájához kívánja megnyerni János főherceget. Schmerling az uralkodócsalád népszerű tagját a tervezett frankfurti Direktóriumba szánja, a bécsiek saját helytartójuknak szeretnék megtartani. A birodalom a szétesés szélén van, Frankfurt az utolsó horgonyunk! —jajdul fel az Innsbruckba küldött Doblhoff miniszter.125 A bécsi miniszterek megpróbálják kimozdítani Innsbruckból a dinasztiát — sikertelenül.12 6 Annyit érnek el, hogy a császár János főherceget bízza meg: helyettesítse őt Bécsben12 7 Schmerling saját terveit látja veszélyeztetve: Ausztria számára rendkívül fontos, hogy János ott lehessen Frankfurtban. Hát nincs más főherceg? „Hol van Ferenc Károly főherceg a korona legközelebbi örököse? Hogy lehet, hogy ily fontos időkben nem foglalja el azt az első helyet, amely megilleti?"128 Schmerling folyvást követeli, hogy Ferenc Károly vállaljon a monarchia stabilizálásában nagyobb szerepet.129 Közben a frankfurti nemzetgyűlés is döntés előtt áll: mi legyen a következő lépés azután, hogy kiküldtek egy alkotmánybizottságot, amely megkezdte egy alkotmánytervezet készítését? Altalános óhaj, hogy még az alkotmány hónapok múlva esedékes életbeléptetése előtt ideiglenes végrehajtó hatalmat kell teremteni. Az egyik ilyen terv a Direktóriumé, a másik szerint a parlament elnöke (tehát Gagern) alakítson ideiglenes kormányt. A Direktórium tervét elvetik, ám János főherceg neve forgalomban marad. A végrehajtó hatalom mikéntjéről folytatott vitára már több mint kétszázan jelentkeztek, amikor Gagern egyedül, egyeztetés nélkül döntő lépésre szánja el magát. Június 24-én fellépett a szónoki emelvényre: „egy merész fogásra szánom el magam (ich tue einen kühnen Griff), és én azt mondom Önöknek, nekünk magunknak kell megalkotnunk az ideiglenes központi végrehajtó hatalmat". Vagyis nem a kormányokkal-udvarokkal egyeztetve, hanem a népfelség elve alapján. Nagy gesztus volt ez a baloldal irányában. Ugyanakkor e tisztségre „nem azért, hanem annak dacára, hogy fejedelmi saij (nicht weil, sondern obgleich er ein Fürst ist)", János főherceget javasolta.130 S melyik udvar vállalta volna egy főherceg visszautasítását, csak azért, mert választás útján nyerte el államfői hivatalát? Talán Poroszországnak lett volna hozzá ereje... Az adott helyzetben egy osztrák főherceg-kormányző még Berlinben is elfogadhatónak látszott, hiszen Ausztria meggyengült, szétbomlását sokan bevégzett ténynek tekmtették. Usedom frankfurti porosz követ ugyancsak e megoldás érdekében emelt szót, mondván, hogy János ellensúlyként porosz miniszterekkel fog majd kormányozni. A választás amúgy is ideiglenes!131 Emellett Gagern saját személyével is nyomást tudott gyakorolni: mindenki számba vette és élvként hangoztatta, hogy ha nem fogadják el a választást, vagy János visszautasítja, nincs más hátra, mint Gagern kormányzósága.13 2 A forradalom továbbfejlesztésének
