Századok – 1996

Tanulmányok - Gergely András: A Frankfurt–Budapest szövetség kialakulása 1848 tavaszán V/1033

FRANKFURT ÉS BUDAPEST KAPCSOLATA 1848 TAVASZÁN 1053 ben.12 3 Az osztrák miniszterelnök kénytelen-kelletlen elismeri ugyan, hogy a hor­vát-magyar államjogi viszályban a törvényes igazság a magyaroké. Am a politi­kában nem mindig a formális jog dönt — teszi hozzá cinikusan Ferenc Károlynak írt levelében. Nem lehet attól eltekinteni, hogy a szlávok azok, akik csüggenek az összmonarchián, Magyarország magatartása pedig „legalábbis kétes". Ugyan­akkor a szlávok nacionalizmusa is veszélyes irányba megy — egyelőre tehát a kivárás a helyénvaló politika. Persze — teszi hozzá álszent módon — Magyaror­szág ügyeire neki nincsen befolyása.124 Schmerling és a bécsi miniszterek között csak annyi ellentét van, hogy mindegyikük a saját politikájához kívánja megnyerni János főherceget. Schmerling az uralkodócsalád népszerű tagját a tervezett frank­furti Direktóriumba szánja, a bécsiek saját helytartójuknak szeretnék megtartani. A birodalom a szétesés szélén van, Frankfurt az utolsó horgonyunk! —jajdul fel az Innsbruckba küldött Doblhoff miniszter.125 A bécsi miniszterek megpróbálják kimozdítani Innsbruckból a dinasztiát — sikertelenül.12 6 Annyit érnek el, hogy a császár János főherceget bízza meg: helyettesítse őt Bécsben12 7 Schmerling saját terveit látja veszélyeztetve: Ausztria számára rendkívül fontos, hogy János ott lehessen Frankfurtban. Hát nincs más főherceg? „Hol van Ferenc Károly fő­herceg a korona legközelebbi örököse? Hogy lehet, hogy ily fontos időkben nem foglalja el azt az első helyet, amely megilleti?"128 Schmerling folyvást követeli, hogy Ferenc Károly vállaljon a monarchia stabilizálásában nagyobb szerepet.129 Közben a frankfurti nemzetgyűlés is döntés előtt áll: mi legyen a következő lépés azután, hogy kiküldtek egy alkotmánybizottságot, amely megkezdte egy alkot­mánytervezet készítését? Altalános óhaj, hogy még az alkotmány hónapok múlva esedékes életbeléptetése előtt ideiglenes végrehajtó hatalmat kell teremteni. Az egyik ilyen terv a Direktóriumé, a másik szerint a parlament elnöke (tehát Ga­gern) alakítson ideiglenes kormányt. A Direktórium tervét elvetik, ám János fő­herceg neve forgalomban marad. A végrehajtó hatalom mikéntjéről folytatott vi­tára már több mint kétszázan jelentkeztek, amikor Gagern egyedül, egyeztetés nélkül döntő lépésre szánja el magát. Június 24-én fellépett a szónoki emelvényre: „egy merész fogásra szánom el magam (ich tue einen kühnen Griff), és én azt mondom Önöknek, nekünk magunknak kell megalkotnunk az ideiglenes központi végrehajtó hatalmat". Vagyis nem a kormányokkal-udvarokkal egyeztetve, hanem a népfelség elve alapján. Nagy gesztus volt ez a baloldal irányában. Ugyan­akkor e tisztségre „nem azért, hanem annak dacára, hogy fejedelmi saij (nicht weil, sondern obgleich er ein Fürst ist)", János főherceget javasolta.130 S melyik udvar vállalta volna egy főherceg visszautasítását, csak azért, mert választás útján nyerte el államfői hivatalát? Talán Poroszországnak lett volna hozzá ereje... Az adott helyzetben egy osztrák főherceg-kormányző még Berlinben is el­fogadhatónak látszott, hiszen Ausztria meggyengült, szétbomlását sokan bevég­zett ténynek tekmtették. Usedom frankfurti porosz követ ugyancsak e megoldás érdekében emelt szót, mondván, hogy János ellensúlyként porosz miniszterekkel fog majd kormányozni. A választás amúgy is ideiglenes!131 Emellett Gagern saját személyével is nyomást tudott gyakorolni: mindenki számba vette és élvként han­goztatta, hogy ha nem fogadják el a választást, vagy János visszautasítja, nincs más hátra, mint Gagern kormányzósága.13 2 A forradalom továbbfejlesztésének

Next

/
Thumbnails
Contents