Századok – 1996
Tanulmányok - Gergely András: A Frankfurt–Budapest szövetség kialakulása 1848 tavaszán V/1033
1048 GERGELY ANDRÁS érthetően, arra hivatkozott, hogy a követküldést János főherceggel egyeztették. János azonban májusban nem volt Frankfurtban, ekkor még az uralkodót sem helyettesítette Bécsben. Kossuth 1848. július 11-i beszédében a követküldést ügy állította be, hogy azt a frankfurti nemzetgyűlés összehívásának hírére határozták el — noha a döntés később született. A legvalószínűbb, hogy a prágai szláv kongresszus meghirdetését követően kezdték a dolgot fontolóra venni. A követküldés gondolata Frankfurtban is felmerült. A prágai visszautasítás után elhangzott olyan javaslat: küldjön a frankfurti nemzetgyűlés követeket Bécsbe, hogy a nézeteltéréseket tisztázzák.8 4 1848 e parlamenti „követei" nem annyira a klasszikus diplomácia emberei, mint inkább a párbeszéd és megértés nyomán előálló egyetértés eszközlői voltak. Ami a magyar követküldés közvetlen indítékát illeti: a legvalószínűbb, hogy a Frankfurtban május elején a csehekkel folytatott prágai megbeszélésekről beszámoló küldöttek által szorgalmazott szövetségkötési ajánlat jutott el Pest-Budára, akár a sajtó útján, akár közvetlen felkérés formájában.8 5 A követküldést a minisztertanács közösen határozta el, s egyetértett vele István nádor is. A hivatalos iratok megszövegezésében több miniszter vett részt.86 A május 14-én kiállított megbízólevelet István nádor és Batthyány miniszterelnök írta alá. Ebben a követek diplomáciai státusára nem történik utalás. A kinevező irat megbízza őket, hogy előbb Bécsben tárgyaljanak az ottani minisztériummal az osztrák tartományok és Németország viszonyairól, majd menjenek Frankfurtba, és segítsék elő a baráti kapcsolatok továbbfejlesztését, mind kereskedelmi, mind politikai tekintetben.8 7 Az irat — érthetően — hivatkozik a Pragmatica Sanctiora, csak éppen az 1848-as áprilisi törvények előbeszédével ellentétben, ahol „válhatlan" együvétartozásról van szó, itt a Pragmatica Sanctio folytán fennálló „szoros" kapcsolat említtetik csupán. Batthyány törvényhez igazodó eredeti szövegezését („elválhatatlan") a minisztertanács javította át az enyhébb formára: „szoros kapcsolat".8 8 A követek utasítása már jóval konkrétabb, s abból kiderül, hogy fő feladatuk a frankfurti küldetés. Ebben az okmányban, amelyet egyedül Batthyány írt alá, a követeket kormány-meghatalmazottaknak (Regierungs-Bevollmächtigte), miszsziójukat követségnek (Gesandschaft) nevezik. Feladatuk a német-magyar szövetség szorgalmazása Magyarország önállóságának, nemzetiségének elismerése alapján. (Egyértelmű, hogy Magyarország önálló szerződő partner.) Az utasítás kijelenti, hogy magyar részről ellenzik a Monarchia eddigi német tartományainak szláv jellegűvé formálását, mivel ez az orosz befolyás megnövekedésével járna. Ha Németország ezt eltűri, Magyarország kénytelen lesz máshol keresni szövetségeseit. Kereskedelmi szempontból Magyarország ugyan nem kíván belépni a német vámszövetségbe, a Zollvereinbe, de politikai szövetség esetén kereskedelempolitikai téren jelentős engedményekre lesz hajlandó. Az utasítás utolsó pontja realitásérzékről tanúskodik. Kétségtelen ugyanis, hogy a kisebb, nemzetiségek lakta, egyelőre a birodalomhoz tartozó Magyarország jobban ráutalt a szövetségre, mint (az ugyan még nem létező, de keletkezésében a magyar jóindulattól nem függő) Németország. Magyarország tehát ellentételként azokat a kereskedelmi előnyöket és lehetőségeket ajánlja, amelyeket oly
