Századok – 1996

Tanulmányok - Gergely András: A Frankfurt–Budapest szövetség kialakulása 1848 tavaszán V/1033

FRANKFURT ÉS BUDAPEST KAPCSOLATA 1848 TAVASZÁN 1043 erőszak és az uralkodói abszolutizmus különös elegyítésével (amely a birodalom szlávjainak nemcsak államjogi, hanem társadalmi heterogenitását is jól tükrözi) szláv föderatív állammá kívánták alakítani. A liberális elvek itt kevéssé érvényesültek, hiszen a már létező népképviseletek, akár az együtt ülő Frakfurtban, akár az összehívott Pesten és Bécsben aligha támogatták volna e terveket. A prágai szláv kongresszusnak az uralkodó iránti lojalitástól csöpögő nyilatkozatai ezért korántsem a hagyományból, a formák követéséből fakadtak. Valóban megnyerni, meggyőzni igyekeztek a császárt (vagyis az udvart), hogy szláv alapokra helyezkedve lábalhat ki a birodalom válságából. Az uralkodó jórészt német környezetét aligha vonzotta e terv, nem szólva arról, hogy közelebbről sántított e program. A nyugati birodalomrészben ugyanis a történelmi alapokon akart föderalizálni, vagyis Csehország — történelmi jogon — a cseheké lett volna. Magyarországot viszont új, éspedig etnikai alapokon kívánták felosztani, az ellenforradalmi erőszak segítségével: Jellasics meghódítja Magyarországot, s a szlávoknak, románoknak tartományokat hasít ki. De nem járna-e akkor a csehországi németeknek is önálló tartomány? — lehetett felvetni a kérdést. (A május elején Palackyval tárgyaló Kuranda is felemlíti beszámolójában a frankfurti nemzetgyűlésben: meghökkentő volt látni, hogy Palacky mennyire ellentétes, hol forradalmi, hol históriai elveket vall. A birodalom föderalizálásának e különböző módjai újra megütköznek majd a Kremsierbe telepített Reichstag 1849. évi alkotmányozási vitáiban.63

) Az ellentmondások áthidalása nem sikerült, s talán ezek elöl menekülve került sor a prágai pünkösdi felkelésre, amelynek legfőbb követelése Windisch-Grátz eltávolítása és a nemzetőrség felfegyverzése volt. így azután a kongresszus nem fejezte be munkáját. A politikai és társadalmi céljait tekintve nagyon is bizonytalan felkelésnek kétségkívül a nemzeti színezete volt a leghatározottabb: csehek küzdöttek itt a német fegyveres erő ellen. Windisch-Grátz, elsőként használva ágyúkat barikádok ellen, egy-két nap alatt leverte a felkelést. A cseh-német szembenállás alapján ítélték meg az eseményeket Frankfurtban is. Az újságok készülődő Szent Bertalan-éjről írtak, melyet a csehek rendeztek volna. Windisch-Grátznek az életük megmentéséért köszönetet mondó német polgárok küldtek hálaüzenetet. Egy röplap a herceget az új rend védőjeként méltatta, Lipcse díszpolgárává választotta. Frankfurtban néhányan akár német csapatokkal támogatták volna a prágai felkelés leverését, a többség azonban június 7-én egyelőre csak egy, az osztrák-szláv kérdést megvizsgáló bizottság kiküldése mellett döntött.6

4

E bizottság június 18-án elkészült jelentése nem mondott újat: a szlávok nagy birodalom létesítésén munkálkodnak. Központja Prága lenne, s először csak a Habsburg Birodalom szláv népeit kívánják uralomra juttatni, de végcéljük egy hatalmas szláv birodalom megteremtése, amely a köztük lakó németeket és magyarokat is magában foglalná.65

(A valóságos fejlemény viszont az, hogy Windisch-Grátz újra felveszi a kapcsolatot Innsbruckkal, immár sikerrel, s egy császári kézirat megadja neki — egyelőre titokban, miniszteri ellenjegyzés nélkül — a kért teljhatalmat.66

) Mi történt ezekben a napokban Magyarországon? Említettük már, hogy Bécsben a hangulatot április végén-május elején sikerült részlegesen a magyar különállás ellen hangolni. Május elején az Augsburger cikkei Magyarország teljes