Századok – 1996
Tanulmányok - Gergely András: A Frankfurt–Budapest szövetség kialakulása 1848 tavaszán V/1033
1044 GERGELY ANDRÁS különállásáról, Bécs irányában egyenesen ellenséges fellépésről tudósítottak, amellyel szemben indokoltnak látszik az az álláspont, hogy a horvátok engedetlenségét kell támogatni. Erdély és Magyarország uniója révén a Habsburg Birodalmon belül olyan Sonderbund teremtődik — utal e Svájcból kölcsönzött szóval a polgárháború lehetőségére egy másik Bécsben írt cikk —, amelyet nem lehet tűrni.6 7 A magyarok Bécsben már-már a bűnbak szerepét vették át: a kereskedelmi gondok, a magas árak az ő elzárkózásukra vezethetők vissza stb.6 8 Valóságos szenzáció számba ment, amikor Bécsben is kitudódott: az uralkodó május 7-én a magyarországi katonaságot a magyar hadügyminiszter alá rendelte.6 9 Pillersdorf belügyminiszter már május 10-én a magyar államjogi vívmányok visszavételét indítványozta, lényegében a bécsi kormány hatáskörének összbirodalmi kiterjesztését szorgalmazva.70 A magyar kormány valóban féltékenyen őrködött frissen megszerzett önállósága felett, illetve igyekezett mielőbb életbe léptetni azt. (Ennek volt része az előbb említett május 7-i uralkodói rendelet a csapatok alárendeléséről, amelyet Batthyány miniszterelnök eszközölt ki Bécsben.) Június 10-én a magyar miniszterelnök Innsbruckban elérte, hogy az uralkodó az erdélyi unió-törvényt is szentesítse. Az unió ezzel bevégzett ténnyé vált. Jelentőségét az ellenfelek is pontosan látták: tizenötmillió fő körüli középhatalom volt itt kialakulóban. A magyar kormány külpolitikájában megpróbálta kiépíteni a diplomáciai érintkezést a nagyhatalmakkal, illetve arra törekedett, hogy legalább konzuli hálózatot teremtsen7 1 De mi állott e törekvések hátterében? A következetesen végig vitt alkotmányos kormányzási elv? Az elszakadás? A Habsburg Birodalom súlypontjának áthelyezése? A Batthyány-kormány külpolitikai koncepcióját az óvatosság, a kivárás, több szempont egyidejű mérlegelése jellemezte.7 2 Lépéseinek megértéséhez azonban szükségünk van annak ismeretére, hogy a legkedvezőbb esetben milyen fejleményekkel számolt, s bekövetkeztük esetén maga mire törekedett. A Batthyány-kormány külpolitikai optimumát a kérdés kutatója, Hajnal István, találó kifejezéssel nagyinagyar koncepciónak nevezte.7 3 A Batthyány-kormánynak az is feladata volt, hogy megoldást találjon arra az esetre, ha a Habsburg Birodalom csakugyan felbomlik, ha az olasz tartományok leválnak, s a német szövetséghez tartozók Frankfurtban egyesülnek. Mindez 1848 tavaszán nem is tűnt oly távolinak. Elég egy pillantást vetni a térképre ahhoz, hogy kiderüljön: Magyarország (Horvátországgal, Erdéllyel) már egységet alkot, környezi a Lengyelország helyreállításáig sehova sem tartozó Galícia, Horvátország mellett fekszik a zömmel délszlávok lakta Dalmácia. E területek, ha Habsburg jogar alatt maradnak, központjukat immár Budán találhatják meg. Tehát a Németországhoz nem kerülő Habsburg területek, persze továbbra is Habsburg vezetés alatt, egy budai központban egyesülhetnek. Az új, kisebb Habsburg birodalom stabil rendező erő lehet (akár vár hivatás más Habsburgokra Németországban, akár nem), s mintegy húszmilliós népességével kellő erőt is fejthet ki külső hódítás ellenébea Ami pedig a Balkán viszonyait illeti, a török alól önállósuló fejedelemségek természetes központjukat találhatják meg (különböző föderációs és konföderációs formákban) ezzel a magyarok dominálta birodalommal, tehát idővel a román fe-
