Századok – 1996
Tanulmányok - Gergely András: A Frankfurt–Budapest szövetség kialakulása 1848 tavaszán V/1033
FRANKFURT ÉS BUDAPEST KAPCSOLATA 1848 TAVASZÁN 1041 válsággócok egyikét felszámolja. A békeszándékot, a széleskörű autonómiát május elején a forradalmi Milánó, az erőviszonyokat rosszul felmérve, visszautasítja, noha az engedmények messzemenőek. A szomszédokkal kialakított jó kapcsolat több haszonnal járhat, mint a szigorúan fenntartott szuverenitási igények — hangoztatja Londonba küldött utasításában Ficquelmont osztrák külügyminiszter.50 Radetzky is olyan eligazítást kap, hogy a hadsereg helyzete remélhetően lehetővé fogja tenni az előnyös és sikert ígérő tárgyalási alap megteremtését.5 1 Mivel a közvetlen tárgyalások eredményre nem vezettek, május közepén Bécsből angol közvetítést szorgalmaznak. Messzemenő engedmények kilátásba helyezésének engedélyezésével indítják ezért Londonba Hummelauer rendkívüli követet, aki már arról beszél, hogy a jövőben Magyarország lesz egy új állam magva, és ha szükséges, még a fővárost is ide helyezik át.52 Útközben Frankfurtban Schmerlinggel is tárgyalásokat folytat. Londonban azután az olasz tartományok teljes önállóságát biztosító javaslatot teijeszt elő: önálló alkotmány, önálló alkirállyal, nemzeti hadsereg, amely békeidőben otthon állomásozik, kereskedelmi szerződés, olasz minisztérium Bécsben. Még a kért ellentétel nagyságrendje is a magyar különállásra emlékeztet: évi négymilliót igényel a közös költségekre, és tízmilliót az államadósságok fizetésére.5 3 Palmerston a Lombardiáról való teljes lemondást szorgalmazza, s ehhez Wessenberg is hozzájárul, majd Hummelauer is beleegyezik Londonban.53 Palmerston végül, az udvar Innsbruckba menekülésének éppen beérkező hírére immár Velence tartomány átadását is követeli, a közvetítést elutasítja, így a londoni tárgyalások is megszakadnak.5 4 Hogyan jussanak el a békéhez? Május 31-én Innsbruckban újra hangoztatják: „a megbékélés minden körülmények között, még a hadiszerencse kedvező fordulata esetén is, elengedhetetlen". A júniusban hivatalát végre elfoglaló külügyminiszter, Wessenberg báró sem tud egyebet ajánlani az uralkodónak, mint ,,az itáliai béke lehető leggyorsabb megkötését", s ugyanezen a napon, június 12-én Ferdinánd határozott utasítást küld Radetzkynek fegyverszünet megkötése végett. Wessenberg is megírja Radetzkynek: Lombardia bizonyos feltételek mellett kiválik majd a monarchiából.55 Közben Radetzky dűlőre akarja vinni a dolgot. Június 11-én győzelmet arat Vicenzánál, s ezért félreteszi a fegyverszüneti utasítást, újabb erősítést követel, még 25 000 embert akar, amennyivel már győzni fog. Wessenberg viszont óvja nagyobb győzelmektől, mert ez nemzetközi bonyodalmakkal járna. Csakhogy az újra megkísérelt közvetlen tárgyalások sem vezetnek eredményre, feltételekről hallani sem akarnak Milánóban. Ebben a patthelyzetben Radetzky táborából Schwarzenberg tábornokot küldi Innsbruckba és Bécsbe. A herceg június 24-i emlékiratával az udvart is, a minisztériumot is meggyőzi: előnyösebb békét lehet kötni a háború folytatásával. Wessenberg magáévá teszi ezt az elképzelést, s ekként dönt a bécsi minisztertanács. Július l-jén a Wiener Zeitung közli a hírt: folytatódik a háború.56 A májusi bécsi forradalom eseményei megint mozgásba hozták a birodalom nemzeteinek önállósodási törekvéseit. Amíg a márciusi forradalomnál a kezdeményező magyarok megoldásait vették át a cseh liberálisok, most egymás lépé-
