Századok – 1996
Tanulmányok - Gergely András: A Frankfurt–Budapest szövetség kialakulása 1848 tavaszán V/1033
FRANKFURT ÉS BUDAPEST KAPCSOLATA 1848 TAVASZÁN 1037 hetven milliós birodalom megteremtését — utasítja vissza Gervinus a röpiratírók némelyikének tervezgetések. A megoldás a következő: „lépjen be Ausztria, mint a Német Szövetség bármely más tagja minden fenntartás és különleges jogállás nélkül a Német Szövetségbe eddigi német tartományaival (földrajzi helyzete folytán nem nélkülözhetjük Csehországot), ekként a magyarok és szlávok nemzeti önállóságot illető aggodalma egyszer s mindenkorra megszűnik. Ausztria német csapatait soha többé nem fogják ott felhasználni." A kezek, a pénz és a kultúra azonban arrafelé még hiányzik, s mindezt Németország tudja biztosítani. „Már régen ajánlatos lett volna egy szövetség Magyarország és Németország között." Bécs városa egyébként kimaradhatna — a magyar határig — az egyesülő Németországból, hogy a császár függetlenségét ezáltal biztosítsák.26 Az újság más ekkori vezércikkei Posen — legalább részleges — önállóságát, az orosz elleni háború lehetőségét latolgatják. „Nem vagyunk a polgárháború hívei, de a háborúnak nem vagyunk ellenségei; mindazt, ami arra irányul, hogy az eijedés anyagait a külföld felé irányítsuk, nem katasztrófának, hanem jótéteménynek tartjuk."27 A lap híranyaga tudósít a magyarországi eseményekről, így a szerbekkel folytatott belső vitákról. Gervinus még május végén is az orosz elleni háborút szorgalmazza, hiszen ehhez biztosítva van a magyar támogatás. — Van azonban egy másik, szörnyű lehetőség is: ha Ausztria az orosz oldalára áll. Erre ugyan nincs bizonyítékuk, de tudják, hogy tervezik. És akkor az orosz rátámadhat Németországra.2 8 Egy másik elemző szerint a rekcionárius párt Bécsben a szlávizmusnak, az orosznak nyújt kezet. Velük szemben a német patrióták a magyarokba helyezik reményüket, és bíznak abban, hogy e két nemzet a szláv és reakciós vágyálmokat megsemmisíti. Frankfurt és Bécs szakítása elkerülhetetlen.2 9 A román forradalom eredményeit sem tudják kihasználni mindaddig, amíg kaijuk csak Pestig, esetleg a Vaskapuig nyúlhat.3 0 A magyarokkal történő kapcsolatfelvételnek kedvező kereskedelempolitikai eredményei is lehetnek.3 1 A bontakozó magyar-német szövetséget felismerve politizáltak az erdélyi szászok is. Április 22-én Nagyszebenből a szászok (pontosabban: „az ifjú németség Erdélyben") udvari ágensük, Sartorius segítségével a Frankfurtban tanácskozó osztrák Schuselkához (Brassó díszpolgárához) fordultak, s Erdélynek Magyarországgal történő egyesítése, az unió, számukra várható veszélyeire hívták fel a figyelmet. „Csak egy csoda menthet meg az egyesüléstől", vagyis Erdély és Magyarország uniójától — ismerték el. Ezért csak arra kérték Frankfurtot, hogy forduljon a pesti országgyűléshez: továbbra is biztosítsák ott a szászok jogait.32 A nagybefolyású német tornászegyesületnél ugyanezzel a kéréssel jelentkeztek a szász tagozattól, s ezt is eljuttatták Frankfurtba.33 Az erdélyi szászok a frankfurti nemzetgyűlés erkölcsi védelme alá helyezték magukat. Az ötvenes bizottság elé. Schuselka teijesztette a kérést azzal, hogy a német nemzetgyűlés majd forduljon a magyar Reichstag-hoz a baráti kéréssel, hogy a szászok nemzetiségi és törvényhatósági jogait az erdélyi unió ne csorbítsa. Megjegyezték, hogy éppen most, amikor egy német-magyar szövetség körvonalai bontakoznak ki, remény van a probléma eredményes megoldására. A többség ezt támogatta, s azt mái- nem, hogy a szászcdi „állami önállóságát" emlegessék, megmaradtak a „helyhatósági önkormányzat" (Munizipialverfassung) kifejezésnél.3 4
