Századok – 1996
Tanulmányok - Gergely András: A Frankfurt–Budapest szövetség kialakulása 1848 tavaszán V/1033
1036 GERGELY ANDRÁS Magyarország bizonyos mértékig csatlakozhat Németországhoz. A felszólítást magához Magyarországhoz kell intéznünk, hogy Ausztriával és Németországgal kéz a kézben energikusan lépjünk fel a szlávok erőszakosságai ellen."1 9 Végül harmadik forrásunk, a frankfurti osztrák követ jelentése szerint Schilling „leszögezte, hogy a németek élete Csehországban nincs biztonságban, kifejtette, hogy a cseheket a kard élével és az általuk fenyegetett magyarok valószínű támogatásával kell arra kényszeríteni, hogy a Német Szövetsében maradjanak.2 0 Az ötvenes bizottság a beszámoló nyomán határozatot hozott: nem engedhetik meg, hogy egy a Butidhoz tartozó tartomány kiszakadjon. Szorgalmazták a Bundesversammlungnéí is, hogy Csehországban mindenképpen tartsák meg a választásokat.2 1 Frankfurt tehát a sajtó útján is kinyilvánítva szövetséget kínált a magyaroknak: szálljanak közösen szembe a szláv fenyegetéssel. Elképzelésük szerint így nemcsak egy szövetségest nyernének a szlávok elleni harcban, hanem Magyarországot szorosabban hozzákapcsolnák a német érdekekhez. A szövetség mindenesetre Bécsen átnyúlva köttetnék. Utóbbiakat vigasztalhatja az erősödő németmagyar kapcsolat: Magyarország mégsem önállósul teljesen Hogy azután a Dunamedencében magyar vagy német hegemónia alatt alakul majd birodalom, azt a jövő dönti el. Frankfurt nem annyira új, mint inkább első külpolitikai orientációját a Deutsche Zeitung több részes, a főszerkesztő Gervinus professzor által írott Der Entwurf der deutschen Verfassungsurkunde с. cikksorozata hirdeti meg. Kiinduló megállapításai között leszögezi: az osztrák minisztérium, hacsak nem kerül az egész egység élére, nem fog kérni a német egységből. A francia fenyegetés eras közép-európai hatalmat tesz szükségessé. „Úgy tűnik, mintha Ausztria egyes alkotórészeire akarna szétesni." Németországnak kell helyébe lépnie!22 Az osztrák Reichstag egybehívásával Ausztria lényegében már túllépett a német egységen, s ott várhatóan szlávokból áll majd a többség. Bekövetkezett, amitől régen is tartottak: a szabad Ausztria sem eléggé német. Poroszország viszont megszüntetvemegőrizve (aufgehoben) marad Németországban.23 Ausztria germanizálása teljes képtelenség, hiszen a népek önállóságra, elkülönülésre törnek. „A több részből összetevődött államok természetes részeikre bomlanak." Ausztriát hivatása nem nemzeti szerepre, hanem keletre szólítja, „ahol keleti nem-német népessége Lvagyis a magyarok - G. A. | elsősorban az irányításra hivatott, már csak száma és földrajzi fekvése folytán is".24 A Balkánon pedig a szlávokra kell támaszkodnia. A magyarok mindig is követelték, hogy az uralkodó nyári rezidenciája Budán legyen. A keleti súlypontot komolyan fontolóra kell venni; a magyar, délszláv, német érdekek egyenlő kezelése e térségben rendkívül fontos, s a magyarok értenek ehhez, hiszen már Szent István is a soknemzetiségű ország előnyeiről beszélt.25 Az egyik lehetőség, ha Ausztria keleti hivatása felé fordul, felébresztve a magyar, szláv, illír népek alvó erejét, s egészen elfordul Németországtól. A másik lehetőség pedig az, ha Ausztria nem mond le a német elemről, a (külső) német szövetségesre támaszkodik, de ekkor harcba kerül majd a szláv elemmel. Egy harmadik megoldásra, középútra van szükség, vagyis olyan német támogatásra, amely nem a német túlsúlyra alapozza a Habsburg Birodalom fennmaradását. Az osztrák császár nem lehet egyidejűleg német császár, Európa nem tűrné egy
