Századok – 1996

Történeti irodalom - Bozsóki Pál Gerő: Keresztes hadjáratok (Ism.: Terplán Zoltán) IV/1015

TÖRTÉNETI IRODALOM 1015 Bozsóki Pál Gerő KERESZTES HADJÁRATOK Agapé könyvkiadó Szeged, 1995. 343 o. A középkori Európa latin kereszténységű országait a 11. század végétói kezdődően évszázadokon keresztül mozgásban tartotta a történészek által „keresztes hadjáratok"-nak elnevezett katonai — és részben politikai — események sora. A kezdeti cél a Szentföld visszafoglalása volt a mohamedán hódítóktól, később — az 1200-as évektől — az eretnekek elleni hadjáratokat is értették rajta, illetve az oszmán-törökök ellen vívott háborúkat is. Ezekben a keresztes hadjáratokban Könyves Kálmán király uralkodásától kezdve a középkori Magyar Királyság többször részt vett (gyakorlatilag az 1514-ben meghirdetett keresztes hadjáratig). Történészeink 1945-ig több alapvető műben foglalkoztak a korszakkal (például Aldássy Antal), a háborút követő időszakban azonban csak külföldi szerzők könyvei jelentek meg magyarul a témáról. A magyar történettudósok hosszabb-rövidebb tanulmányokban, cikkekben írtak a keresztes hadjáratokról, általában a nagyobb, összefoglaló jellegű művekben szerepeltek a kor eseményei. (Az egyetlen kivétel az 1514-es parasztháború, melyről több könyv is íródott. Ezek azonban többnyire magyar szempontból vizsgálják a kort, nem pedig azért, hogy beillesszék egy nagyobb európai történelmi folyamatba.) Ezért örvendetes, hogy az első nyugat-európai keresztes hadjárat meghirdetésének kilencszáz éves évfordulójára (II. Orbán pápa 1095 novemberében, a clermonti zsinaton szólította fel a keresztényeket a Szentföld visszafoglalására) magyar szerzőtől olvashatunk egy olyan munkát, mely átfogó jellegű, megpróbálja folyamatként ábrázolni a történteket. Bozsóki Pál Gerő neve majdhogynem ismeretlen a hazai történészek előtt. Ez nem véletlen, hiszen a ferences szerzetes hosszú évtizedek óta külföldön, főképpen Franciaországban él és dolgozik. A Sorbonne-on végzett, és hosszú időt töltött el a Szentföldön. Történeti munkái csak 1990 óta jelenhetnek meg Magyarországon — mindezt a kötet elején olvasható előszóból tudhatjuk meg, melyet Török József professzor írt. О volt a munka egyik lektora Szántó Konrád és Szepesi Zsuzsanna mellett. A rövid tanulmánynak is beillő előszót megelőzi a könyv elején az egyik zsoltárból vett szép idézet. A Jeruzsálem központi szerepét hangsúlyozó zsoltár-részlet a bevezető a 12 fejezetre osztott könyvhöz. Bozsóki Pál Gerő az első fejezetben földrajzi ismertetéssel kezdi művét. Bemutatja a Szentföldet, Palesztinát, és röviden áttekinti a történeti eseményeket a bibliai időktől Jézus születéséig. A második fejezetben folytatja a történeti áttekintést Jézus életétől, a kereszténység kezdetétől, majd a 4. századi eseményektől kezdődően részletesen tárgyalja a Szentföld és a környező államok politikai viszonyait. Bemutatja Jeruzsálem és a Szentföld korabeli lakosainak az életét, mindennapjaikat csakúgy, mint a keresztény szent helyeket, illetve a zsidó és a mohamedán vallás kiemelkedő fontosságú emlékeit. Olvashatunk a különféle katonai, politikai összecsapásokról, melyeknek célja a Szentföld elfoglalása volt, és nagy teret szán a szerző a 8. századtól kezdődő mohamedán hódításoknak, azok hatásainak az elemzésére. A fejezet két utolsó eseménye a keresztes hadjáratok előzményei között talán a legfontosabb volt: az 1054. évi egyházszakadás és a bizánciak manzikerti veresége 1071-ben. A következő fejezet, mely a legterjedelmesebb a munkában, „A keresztes hadjáratok rövid krónikájá"-t tartalmazza. Bozsóki Pál Gerő a clermonti zsinat (1095) közvetlen előzményeitől tekinti át a nyolc keresztes hadjárat történetét. Az egyes hadjáratok eseményeinek az áttekintése világos és pontos, jól összefogott. A szerző felhasználja a korabeli krónikák leírásait éppúgy, mint a legújabb kutatási eredményeket, melyeket Nyugat -Európában és az Egyesült Államokban a témáról publikáltak. Csoportosításai a fejezeten belül jól elhatároltak és érthetőek, a különböző európai és szentföldi hatalmi viszonyok között jól tájékozódik, és mindezt érthetően, szabatosan meg is fogalmazza. A téma és a korszak vonzza a történészeket abba az irányba, hogy próbáljanak meg minden egyes részletről szólni, és ezáltal összességében átláthatatlanná válik ez az izgalmas időszak. Bozsóki Pál Gerő a tapasztalt és a témában jól tájékozódó történész biztonságával elkerüli ezt a helyzetet, és a bonyolult politikai és hatalmi összefüggéseket is precízen mutatja be, és közben elkerüli a felszínesség látszatát is. Érdemes röviden kitérnünk a fejezet első gondolatára: a szerző a pápaság által meghirdetett keresztes hadjáratnak két eredet-okát adja meg. Véleménye szerint II. Orbán pápa — de a későbbi